Nagyfolyó-nevek
A földrajzi nevek közül a nagyfolyó-nevek csoportja alkotja a legkevésbé változékony halmazt: fixek, tehát a jelölt objektum (gyakorlatilag) nem változékony; igen fontosak, így népességváltáskor átörökítődnek; jelentős horizontális kiterjedtségük folytán, ha valahol hirtelen népességváltás következik be, s ennek folytán a névcsere lehetősége mégis felmerülne, a szomszéd néppel való kommunikáció kényszere nagy valószínűséggel rögzíti e folyóneveket.
A magyarországi nagyobb folyók nevei jórészt feltehetőleg kelta eredetűek, legnevezetesebb példák: Temes, Maros, Szamos, Körös; (a Temes feltehetőleg azonos a Temze névvel, mindkettő meleg vizet jelent, akárcsak Hévíz, Hejő; csak ez utóbbiak magyarul).
Nézzük sorra a példáidat (kicsit kibővítve, átcsoportosítva) a Kiss Lajos-féle földajzinév-etimológiaiszótár alapján:
Duna: A Danuvius név végső forrása egy szkíta, közelebbről sziganna *Dánavya lehetett; ennek tövéhez l. ie. *danu- ’folyó’, osz. don ’víz; folyó’. A rómaiak a folyónevet a fluvius ’folyó’ analógiájára Danuvius-ra alakították át, a gótok viszont megőrizték az eredeti iráni névalakot, s abból nyelvükben *Dónavi fejlődött. Ezt ismerték meg a szlávol. A magyarba északi [!] szláv közvetítéssel érkezett.
Don: Iráni eredetű; vö. av. dánu- folyó, áradat’; osz. don ’víz; folyó’.
Donyec: Kicsinyítő képzős származék a Don folyónévből.
Dnyeper: Etimológiája – a számos kísérlet ellenére – nincs kellően tisztázva. Csupán az látszik biztosnak, hogy összetett névvel van dolgunk, amelynek előtagja a Don folyónévvel van kapcsolatban. Többek szerint a Dnyeper végső forrása egy iráni *dánu-ápra ’mély folyó’.
Dnyeszter: Ősi, talán összetett folyónév, amelynek előtagja etimológiailag azonos lehet a Don-nal. Némelyek szerint a Dnyeszter végső forrása egy iráni *dánu-stura- ’nagy folyó’. Olyan vélemény is van, hogy egy szkíta *dán-Istr ’Iszter folyó’ rejlik benne, és a Dunáról vonódott át [ti. a Duna alsó szakaszát görögül ’Isztrosz jelölte].
Dunajec: Szlovák v. lengyel eredetű, jelentése: ’Kis-Duna’.
Dvina 1. ’A Rigai-öbölbe torkolló folyó: Nyugati-Dvina’: A legvalószínűbb feltevés szerint ősi ie. folyónév, s az ie. *dheu- ’fut, folyik’ tő származéka. 2. ’A Fehér-tengerbe ömlú folyó: Északi-Dvina’: Úgy keletkezett, hogy orosz telepesek magukkal vitték északra a (Nyugati-)Dvina folyónevet.
Daugava: Erről nem tud Kiss Lajos szótára, mindazonáltal a Nyugati-Dvina lett neve.
Drina: Ősi ie. folyónév, amely feltehetőleg az illírben keletkezett, s tkp. jelentése ’futó, szétfolyó’, a magyarba déli szlávok közvetíthették. A Dráva eredetijével tartozhat egybe.
Dráva: Végső forrása egy ie. *drouos ’folyóvíz futása’ fn.-ben kereshető (vö. óind. draváh’futás, gyors mozgás; folyósság, folyadék’. A magyarba déli szlávok közvetíthették.
