Ez az értelmezés szülte egyébként a mai szlovák címert.
Volt ugyanis a XVII. században egy Macedo nevű, talán portugál tudós, aki a térkpére nézve azt látta, hogy két Magyarország van (persze, nem a mai értelemben), a töröknek hódolt, sok folyó által szabdalt terület, s emellett az északi és nyugati rész, a sok heggyel, tulajdonképpen a mai Szlovákia. Azt gondolta az íróasztala mellett, hogy a magyar címer is ezért áll két részből, tudniillik a pólyás részből – a pólyákat vagy vágásokat ő is folyókkal azonosította –, illetve a hármashalmos-kettőskeresztes részből: ez utóbbiról tehát azt gondolta, hogy az akkori királyi Magyarország, tulajdonképpen a későbbi Felvidék, mint külön ország címere.
Ezt az eszmefuttatást aztán 1848/1849-ben (vagy nem sokkal előtte) megtalálták az akkor eszmélkedő szlovák nacionalisták és a fél címert (a zöld színt kékre változtatva, mert teljesen azonos nem lehet két címer) megtették a szabadságharc ellen szervezett szlovák légió jelképének. Később pedig ezt fogadták el államcímernek.
Íme, milyen következményei lehetnek egy szobatudós íróasztal melletti logikai "következtetéseinek".