Törölt nick Creative Commons License 2002.09.16 0 0 13
Szia!

Az, hogy a hőszivattyúk miért nem terjedtek el, annak gazdasági okai vannak elsősorban. Ezzel a gáz és villamosenergia árszerkezettel támogatás nélkül túl hosszú a beruházás megtérülési ideje. Esetleg ha 2 Paskunk lenne...:)
Vagy esetleg ha emelnék a lakossági gázárakat.

Talajba fektetett (1 m ) elpárologtatónál 1 kW hőteljesítményhez kb. 20-40 m2 talajfelület szükséges. Jobb a helyzet a talajvizes (pl. kútból kinyertvízzel üzemelő) rendszerekkel. Azonban ahogy én tudom, ezekhez bonyolultabb engedélyezés kell. Lényeg az, hogy elég magas a beruházási igénye ekkora méretű hőcserélőknek (egy átlagos méretű, jól szigetelt családi ház csúcshőigénye 10-15 kW körül van). Mindehhez hozzájönnek a járulékos költségek, pl. az, hogy hőszivattyús rendszert igazából alacsony előremenő hőmérséklettel érdemes üzemeltetni, ehhez viszont nagyobb radiátorok, vagy padlófűtés kell. Ez áll szemben a gáztüzelésű kazán olcsóbb beruházásával és azzal, hogy az üzemeltetésben nem jobb annyival, amennyivel kellene. Jó alternatíva a "bivalens" fűtés, amikor a csúcshőigényeket gáztüzeléssel elégítik ki, viszont az átmeneti időszakban a hőszivattyú megy. Ekkor a hőszivattyút sem kell a -13 fokos külső hőmérsékletre méretezni.

Ez az egész probléma gazdasági jellegű, hiszen a hőszivattyúról már Pattantyús is írt az 1940-es években, csak akkor még teljességgel gazdaságtalan volt, hiszen a villamos energia/fosszilis tüa. árviszonya a mainál sokkal nagyobb volt. Ja, és amíg az import földgázt égetjük el és abból lesz villamos energia, addig nincs értelme a gázimport kiváltásáról beszélni hőszivattyúval.

Üdv:

Előzmény: Mütyürke (11)