Általában egyet tudok érteni az olvasottakkal, de azért lenne néhány észrevételem.
Bocsánat, hogy "regényt" írok, de kimaradtam a folyamatos részvételből.

Először a nekem szóló kérdésekre:

FeLaZso
(Szabin voltam, csak most reagálok.)

Költségvetés
Mi 1994-ben kezdtük, csak akkori árakat tudok mondani. Ha mégis érdekel, nagyjából

össze tudom szedni, gondolom, hogy az egyes fázisok közti arány kevésbé változik.
A telek megvolt, csak a házról van szó.
Mivel örökségből származó fix összegünk volt, előreláthatóan utánpótlás nélkül, nagyon

ki kellett számolni. Kb. 80 nm, alápincézve, a tetőtér beépítve (alapterület mint

alatta, kivéve a légteret - galériás megoldás). Lényegében kulcsrakész állapotra kérve

6.3-tól 10.5 millióig kaptunk ajánlatokat. Derékba kaptuk a Bokrost, kb. 7.5 millió van

benne, és - bár már úgy-ahogy lakható, de - messze nincs kész. Ja, szerencsénkre a

6.3-as kivitelezőről volt nagyon jó referenciánk, lényegében nem is csalódtunk benne.
Papírmunkák árai:
- Engedélyezési terv 80 ezer, régi ismerős, de jó építésztől
- Statikai terv másik 80 ezer, a telek és a talaj adottságok miatt elengedhetetlen volt
- gáz és fűtés valahol 20 ezer körül
- Nem készült: részletes kivitelezési terv (ezt sokér mérik), víz, villany stb.

Külső szigetelés
Mi porotherm téglát használtunk, ez önmagában teljesíti a szabványban előírtakat, nem

kell hőszigetelő vakolat. Én ennek ellenére szerettem volna, de anyagiak... (lásd

fent). A vakolat ugyan hőszigetelő lenne, ha elérné a megfelelő (ha jól tudom 4 centi)

vastagságot, de nálunk csak 1-1.5, ahogy a síma felület megkívánta.
Víz. A földben lévő részek a most szokásos módon: 6-os válaszfal tégla (szigetelés

tartó) fal, belül vastag bitumenes lemez, ezen belül a betonfal. A falakra lehetne

kapni víztaszító külső festéket, de mint fent...

Tető szigetelés
Ami úgyis kell, az a cserép és lehetőleg a fólia.
Tetőtér beépítés esetén a rétegek: cserép - légrés - műanyag fólia (ha lehet alu

réteges) - üveggyapot (vagy kompatibilis) - párazáró fólia - légrés - belső burkolat.
Nálunk a rétegek: cserép - légrés - műanyag fólia - üveggyapot (12 centis)- légrés -

alufólia - hungarocell (2 centis) - párazáró fólia - belső burkolat (gipszkarton).
A szabványnak eleget tesz a 10 cm vastag üveggyapot. Én szerettem volna 10 centit a

cserép felöl, és 5 centit a belső burkolat felöl, a kompromisszum a 12 centi volt (meg

is néztek a boltban...) a cserép felöl. Ez (akkor!!!) 50 ezer alatt volt, 110 nm-re.

Végül a gipszkartont tartó lécezés megihletett, és a lécek közé beszorítottam 2 centis

hungarocellt, a cserép felöli oldalán alu fóliával borítva. A tapasztalat szerint ez a

nyári melegben jelent egy két fokot. (További egy-két fokot jelent a reluxa a

tetőablakokon, lényegében nincs melegebb mint lent, bár ebben lehet szerepe a közös

légtérnek is. Mármint, hogy alul is melegebb.) Télen sem a mi tetőnk hómentes először.
Szerintem ha a tetőtérbe belevágsz, ne hagyd el az alufóliát. Lehet a cserép alá olyan

műanyag fóliát kapni, amelyiken van alu réteg. Én külön fóliát használtam, olyan 7-8

ezer volt.
Ha beépíted a tetőteret, akkor nem csak a szigetelő anyag kell, ne feledkezz meg a

belső burkolatról sem. Az a drágább.
A tetőablakok kritikus pontok a víz szempontjából, mindenesetre kiderült, hogy a

tetőfedőim nem nagyon láttak még vizet. Rosszul szabták a cserepet az ablakok körül,

mindet ki kellett cserélnem. Az egész akkor derült ki, amikor a belső párazázó fóliát

feltettem, és összegyűjtötte a szigetelésen beszivárgott vizet.

Az alpelveidre
- A külön mosoda nekünk is alapelv volt
- Kis alapterület: VIGYÁZZ! Az alapterület és a "bekerülési" költség marhára nem

arányos! Gyanítom, hogy az üzemeltetési költség sem. Jól gondold meg! (Az előző,

egyszintes 70 nm-es, de nem túl jól szigetelt és kedvezőtlenül "radiátorozott" házunkba

többe került a gáz, pedig ott csak a fűtés ment róla. Most a bojler és a tűzhely is.)
- Az elszeparálhatóság kell, de nagyon jól gondold át. Tedd meg egy otthon töltött

hétvégén, hogy megszámolod, hányszor mész be a hálószobába, és a fürdőszobába.

FeLaZsonak és általában
Padlófűtés
Az elmúlt tél enyhe volt, és mi csak karácsony előtt költöztünk be, ezek még csak rész

tapasztalatok. Nagyon kellemes, EGYENLETES meleg volt MINDENÜTT (bocs nem kiabálok,

csak kiemeltem). Persze lehet, hogy ebbe a közös légtér is besegít. Csak ott volt

melegebb (fürdőszoba, WC), ahol szándékosan sűrűbbre tetettük a csövet. A feleségem

nagyon fázós, de ezen a télen nem volt gondja, pedig a hőmérő 2-3 fokkal kevesebbet

mutatott, mint az eddigi lakhelyeinkben.
A BlumiDC által említett "tehetetlenség" valós probléma, bár nálunk kissé féloldalasan

működött. Valószínűleg sok a tartalék a teljesítményben, mert elég hamar felfűt, de

valóban lassan hűl le. A tavaszi felmelegedéskor - teljesen letekert szabályzóval -

napokig túlfűtött.
A por. Mindenütt kerámia burkolatot tettünk (még a hálóban is), ez könnyen tisztán

tartható. (Az előző lakásunk a rossz szigetelések miatt porosabb volt.) Télen lehet

rajta mezitláb járkálni, a fürdőben is egyszerűen a kőre lépunk ki a kádból. Én attól

az időszaktól féltem, amikor éppen nem kell fűteni, ilyenkor valóban nem lehet

mezitlábazni, de papucsban már nem érzem, hogy hűvös a padló.
Ha valami "szebb, jobb" radiátorban gondolkodsz, nem is sokkal drágább a padlófűtés

elkészítése. Az üzemeltetése a szakértők szerint a leggazdaságosabb.

Láttam egyszer egy diagrammot, ahol a különböző magasságban mérhető hőmérsékletet

ábrázolták a különböző fűtési rendszereknél. Radiátor jól elhelyezve, rosszul

elhelyezve, padlófűtés. A jól elhelyezett radiátornál 50 centi alatt 2-3 fokkal

hidegebb, a plafon alatt kb. ugyanennyivel melegebb volt. A rossz helyre tett

radiátornál ez kb. 4-5 fok. A padlófűtésnél kb 0.5 fok. Ez a magyarázata a kellemes

hőérzetnek.

Mégegyszer bocs a terjedelemért

aTom