Az 1970-es években – mint ahogy azt a topicban már írtátok – megvízsgálták a mesterséges vízpótlás lehetőségét! A Dráva, a Rába és a Duna került szóba mint lehetséges vízbázis, de a hidrobiológusok, vízkémikusok egyértelműen megállapították, hogy olyan mennyiségű idegen víz, ami már jelentősen emelné a vízszintet a balatonvízhez keverve, megszüntetné annak jellegzetes selymességét, a jól ismert simogatás jellegét! A vízkémiai, hidrobiológiai vizsgálatokat Felföldi Lajos a VITUKI – ma már nyugdíjas - kutatója vezette. Az egyetlen megoldás ami szóba jöhet, hogy magában a Balatonban tartsunk több vizet tavasszal, azért, hogy a nyári apadás után még a fürdőzéshez alkalmas maradjon a vízmélység! Nem kellene sok, a jelenlegi siófoki 110 cm maximális helyett 125 -130 cm már nagy biztonsággal - több éves kiegyenlítéssel - elég lenne. Ehhez azonban a Sió vízeresztését is a jelenlegi 80 m3/s-ról fel kéne emelni 135 m3/s-ra, a medert és a vízeresztést biztosító zsilipet át kellene építeni. Gondoljátok csak el, mi lenne a déli parton, ha a tavaszi magas vízállásra egy csapadékos, szeles időjárás jönne és gyorsabban töltené a Balatont, mint ahogy azt ereszteni tudják, az ÉNy-i szél megnyomná az egészet 20 cm-el kilendülne és még a hullámverés is!
A 130 cm –es vízállásnak a legnagyobb ellenzői éppen a déli part ingatlanainak tulajdonosai!
1947-ben a Balaton déli partja még jelentősebb károk nélkül el tudta viselni a 145 cm-s vízállást! Azóta azonban a laposabb, mélyebb fekvő területeket is beépítették, igy a vízszintet csak akkor lehetne megemelni, ha a partot is megemelnék! Ennek meg az a baja, hogy ha egyszerűen feltöltik a Balatonból kikotort anyaggal, még szigetelik is, meg rejtett szivárgókat is építenek, hogy ne emelkedjen nagyon a talajvíz szintje, ne szivárogjon sok víz a mélyebben fekvő ingatlanokra, a partot biztosítani kell az elhabolás ellen! A hullámzásnak a feltöltés nem nagyon tud ellenállni! A téli jégzajlás igénybevételével is számolni kell! Aki már látott ilyet csak az tudja miről beszélek! Betont, vagy terméskövet kellene beépíteni, az meg ugye nem tetszik. Nádast telepíteni, biológiai partvédelmet építeni meg – talán nem tudjátok – nagyon nehéz és bizonytalan feladat! Nem mindig akar ott élni a nád, ahová az ember ülteti a rizómákat – mert ezt nem magról vetik mint a búzát, nem dugványozzák, mint a rizst, hanem a gyökérrizómákkal szaporítják, de az nagyon macerás!
A déli part átalakítása betonnal, terméskővel és biólógiai védelemmel 1970-ben kereken 1 Mrd Ft-lett volna, ez ma kb. 100-120 Mrd Ft lenne, de az azóta épített parti idegenforgalmi létesítmények, ingatlanok legalább 50-60%-al ezt az összeget tovább növelnék!
A part építése eltartana 10-15 évig, majd ennek fenntartása és a szivárgórendszer üzemeltetése is elvinne évente úgy 1-2 Mrd Ft-ot.
Olcsóbbá tenné az építést, ha a magasabb partot a jelenlegi mederben, a mostani parttól olyan 15-30 m-re építenék meg, a szivárgórendszert is a mederben alakítanák ki és az egészet összekötnék a napirenden lévő kotrással, ezt a területet 100-150 cm magasan fel lehetne tölteni és parti sétányt, szabadstrandot kialakítani! Ez mindnyájunknak tetszene, csak a jelenleg legjobban érdekelteknek a parti tulajdonosoknak nem! Pedig valahol meg kellene találni a megoldást!
A Sió és a zsilip bővítésével még nem is számoltunk! Az is lenne pár milliárd Ft!