No ebben a témában (sajnos?) nyakig bennevagyok. Elnézést kérek, hogy kicsit hosszú leszek, de legközelebb két hét mulva jutok a net közelébe, és nem tudok folyamatosan bekapcsolódni a topicba.

1994. öszén kezdtük, 1995. őszre volt tervezve a beköltözés kvázi kulcsrakész házba. Fix pénzem volt (örökség). Beterveztünk a több éve akkor szokásos mértékű inflációt, tartalékot. Egyet nem terveztünk be, a Bokros csomagját. Attól megbokrosodtak az árak. Csak az elmúlt karácsony előtt tudtunk beköltözni, és messze nincs kész a ház.

Pince: az attól is függ, milyen a telek. Egy lejtős telken, mint például a miénk, csak egy födém árát spóroltuk volna meg, tehát megéri (elöl szinten megyek be, hátul teljesen a földben van). Sík terepen lehet rajta gondolkodni, de mint már írta valaki, oda el tudsz dugni mindenféle kiszolgáló helységet. (Kazánház, garázs, mosókonyha, kerti szerszám tároló, és mint több ismerősömnél is jól bevált: gyerek dühöngőt.)

Tetőtér: nálunk van, de a szokásostól eltérően nem a hálószoba van ott. Szüleimnél laktam tetőtérben, meg több ismerősünk is a szokásos koncepciót követte. Akkor derül ki, hogy hányszor is mész napjában a hálószobába. Egy nagyon szép, négy szintes lakásban (sorház) élő ismerősünk azt mondta, "néha úgy érzem, hogy egy luxus lépcsőházban élek". Többen mondták, és tapasztalom én is, hogy a tető szigetelése nyáron igazán kritikus. Mindenképpen legyen alu fólia, nyáron néhány fokot számít. (Müanyag fólia alu réteggel, vagy mint nálunk, külön alu fólia.)
Nálunk van légtér is, ez akárcsak a lépcső összeköti a két szintet. Ezért határoztunk a padló fűtés mellett (bár sokan támadják) és gyakorlatilag egyforma hőmérséklet van mindenütt. Nekünk más gondot okoz: nem lehet félbevágni a ház befejezését, kénytelenek vagyunk a tetőteret is befejezni.

Mi mindössze három feltétlen követelményt mondtunk a tervezőnek (akit persze régről ismertünk):
1. a szokásos napi életet egy szinten lehessen élni
2. minimum 2.70 belmagasság, mert nyomaszt az alacsonyabb
3. ne a fürdőszobában kelljen mosni
A többi rá volt bízva.

Befejezésül apám kedvenc mondását idézem, amikor az ismerősök megcsodálták az új házát, és az építkezés nehézségeiről kérdezték:
"Csak az első tíz év a nehéz.... Utána már hozzászokik az ember."

Üdv minden merész építkezőnek
aTom