Ha Te magad deklarálod békés szándékaidat, akkor nem elég azt mondani, amit először mondtál, mert az csak annyit mond, hogy szereted istenedet, hazádat, családodat, de nem mond semmit a másokkal szembeni érzéseidről, szándékaidról. Ehhez szerintem - és ezért írtam - a második változat kell, még akkor is, ha Te magad akarod kinyilvánítani jószándékodat, külön kérés nélkül.

"De ha nem beszélgetünk, csak azt látod, hogy békésen ülök a családommal egy istentiszteleten, akkor potenciális veszélyforrásként könyvelsz el?"

Ha semmit sem tudok rólad, családodról, népedről, istenedről, vallásodról, akkor bizony - amíg az ellenkezőjéről nem vagyok meggyőződve - addig potenciális veszélyforrásnak tekintelek. Mint egy indián a sosem látott, ismeretlen fehér embert, mint egy fehér ember a sosem látott, ismeretlen indiánt.

Ha más van ismeretem, tapasztalatom, amelyek megszerzéséhez idő és türelem kell (lásd a Kisherceget és a Rókát) akkor ezektől függ, hogy minek tekintelek. De ez már túlmegy a kérdéseden.