gyere a papához Creative Commons License 2002.08.29 0 0 187
Neked teszek be ide egy idézetet, illusztrálandó egy másik apokrif szótárat. Nem mondom meg kitől van, nehogy megzavarjon. Tetszik a szöveg?

... "Ebbôl is látható, hogy a reformfasizmus alapvetô világnézeti tekintetben kevéssé különbözik totalitárius elôdétôl: pusztító dinamikája ugyanazok ellen a csoportok ellen irányul; nem a társadalom újjászervezésével óhajtja kiküszöbölni azt, amit nemkívánatosnak vél, hanem a szociális ízlésének meg nem felelô embercsoportok kitaszításával. Ennek fô módszere ma nem a tömeggyilkosság, hanem a liberális demokráciától eltanult marginalizáció.
A migráns, allogén vagy másképpen gyökértelennek tetszô populációkat a liberális nacionalizmus integrálni és asszimilálni akarta, a fasiszta/náci totalitarizmus kiirtani, a reformfasizmus kirekeszteni, kiéheztetni, méltóságától megfosztani.
A munkanélküliség a liberalizmus és a szocializmus számára (más-másképpen) megoldandó társadalmi probléma; a munkanélküliek a reformfasiszták számára ostoba, ügyetlen, lusta, dologtalan ingyenélôk.
A liberális kapitalizmustól átvett sikerkultusz és a "rátermettség", az "ügyesség", a "gyors alkalmazkodás" szociáldarwinista imádata a reformfasiszták szemében stigmatizálja a "veszteseket", a "lemaradókat", az ügyetleneket, a gazdasági és kulturális hátránnyal indulókat, az üldözött kisebbségeket, a menekülteket. Az együttérzés, a részvét, a szánalom, a tolerancia: dekadencia. A többség: erô. A kisebbség: gyöngeség. A reformfasiszta csak akkor kanos, csak akkor potens, ha milliószámra érzi nyüzsögni klónjait, a "mieink" formátlan tömegét." ...

Előzmény: Egy becsületes ember (181)