Sajnos, hogy a magyarok jó része ilyen gondolkodású, te sem adtál, én sem adok. de ha Ön, vagy családja kerülne bajba, és segítséget kapna, azt talál "majdnem" természetesnek találná. Igen egyszer el kell kezdeni valahol a törődést, és lehetőségekhez képest még az adást is. Ezzel viszi az emberiség magát a legrosszabb felé. Ez látszik az utcákon a nemtörődésekben is. Ülnek az emberek a tömegközlekedési eszközökön és mindegy, hogy kisgyerekkel száll fel valaki, vagy mozgássérült, néz ki az ablakon, nem vesz tudomást a körülötte történtekről. Vagy pl. nem régen ami azt hiszem Miskolcon történt. Napok óta feküdt egy ember az utcán, és mint utólag kiderült rosszul volt, nem tudott szólni senkinek, azt hitték részeg, de erről nem bizonyosodott meg senki. Meg is halt. De közelebbi történet. Kolleganőm lánya rosszul lett a Metro mozgólépcsőjének tetejénél, elájult és nem segítettek neki, hanem átléptek rajta. Maga szerint jó ez a közöny? Szomorú vagyok az ilyen mentalításu emberektől, és tiszta szivemből kivánom szoruljon rá más segítségére, talál megtudja milyen az elutasítás.