Magyar Nemzet

Régi sztrádatervek az új kormánytól
2002. július 29. (1. oldal)

Putsay Gábor
A gazdasági és közlekedési miniszter csak augusztus végén, szeptember elején terjeszt részletes autópálya-fejlesztési ütemtervet a kormány elé, holott az új koncepciót múlt hét péntekre ígérte.

Jelentős változások az eredeti útépítési tervekhez képest – amit az előző ciklusban fogadtak el – nem várhatók. Új gyorsforgalmi utak építéséről nem hoznak döntést, legfeljebb egyes szakaszok építési ideje módosul – értesült a Magyar Nemzet. A 2002–2004 között kezdődő beruházások – az M3-as, az M6-os, az M7-es továbbépítése, a dunaújvárosi híd, az M0-s keleti szektorának első szakasza – előkészületi munkálatai a kormány állításával szemben korábban megtörténtek.
Az Orbán-kormány 2001. október 19-én fogadta el a 15 éves autópálya-fejlesztési programot, amelyben elsődleges célként fogalmazták meg az M3-as, az M5-ös és az M7-es autópályák országhatárig való kiépítését, illetve a 4-es, a 6-os és a 8-as főutak gyorsforgalmi úttá fejlesztését. Prioritásként szerepel az M0-s budapesti körgyűrű szakaszainak bővítése, az újak megépítése, emellett határozat született az M4–M8-as gyorsforgalmi út megépítéséről is, amely Budapestet elkerülve Székesfehérvár, Dunaújváros és Szolnok között teremt kapcsolatot.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) eddigi tájékoztatása szerint folyamatosan továbbépülnek az M3-as és az M7-es autópályák, ezek mellett elsőbbséget élvez az M0-s körgyűrű és az ahhoz kapcsolódó új, északi Duna-híd. Az M7-es autópálya, az M70-es, az M3-as azért épülhet tovább, mert az előző kormány idején elvégezték a szükséges előkészítő munkákat.
gy például mind a négy szakasz esetében rendelkezésre állnak az építési és környezetvédelmi engedélyek, s a területek kisajátítása is a tervek szerint halad. (A GKM szándékai ellenére – mint ismert – nem versenytárgyalás útján választják a kivitelezőket, hiszen múlt szombat óta minden esetben közbeszerzést kell alkalmazni.) A tervezett dél-balatoni nyomvonalon egyetlen esetben nincs építési engedély Zamárdi és Balatonszárszó között – itt tízéves vitára nem sikerült még pontot tenni –, ám a kőröshegyi völgyhíd próbacölöpözési munkálatai már megkezdődtek. Rendezésre vár még az M3-as Görbeháza utáni nyomvonala, amiről az érintett hatóságok augusztusban hoznak döntést.
Kiemelt feladatként tartja számon a tárca az M6-os és az M56-os gyorsforgalmi utak mielőbbi megépítését. Az M6-os Budapest és Dunaújváros közötti szakaszának építése 2003-ban kezdődhet a tervek szerint, hiszen ebben az esetben is megtörténtek a szükséges előkészületek, várhatóan nyomvonal- és kisajátítási problémák sem hátráltatják az építkezéseket. Az M6-os mellett ugyancsak 2003-ban indulhat a dunaújvárosi híd építése. A Nemzeti Autópálya Rt. ütemtervében eredetileg az szerepelt, hogy a szekszárdi Duna-híd átadása – 2003. június 30. – után még abban az évben a dunaújvárosi átkelő építésére kerül sor.
Az M0-s autóút keleti szektora, amely az M3-as és M5-ös autópálya között biztosít a jövőben közvetlen kapcsolatot, 63 kilométer hosszú lesz: a kivitelezési munkák az M5-ös sztráda és a 31-es főút között kezdődhetnek meg elsőként az idén ősszel, de legkésőbb 2003 elején. Erre a szakaszra rendelkezésre áll elfogadott és a hatóságok által engedélyezett nyomvonal. A 31-es főúttól északra több szakaszon hiányoznak a környezetvédelmi és építési engedélyek, nincs elfogadott nyomvonalterv az önkormányzatok és civil szervezetek ellenállása, valamint a szakhatósági fellebbezések miatt. A keleti szektor első szakaszát a tervek szerint 2005-ben, a 63 kilométeres autóutat pedig 2007-ben nyitnák meg a forgalom előtt. Ugyanerre az időpontra készülne el az északi Duna-híd is, amely a 2-es és a 10-es főutat köti össze. Az M0-s északi és keleti szektora kétszer két sávos autópályává fejleszthető autóútként épül meg, a déli szektor szakaszait pedig kétszer három sávos osztott pályás úttá bővítik.
Nagy kérdés az M5-ös autópálya továbbépítése, hiszen Kiskunfélegyházától a határig az Alföld Koncessziós Autópálya Rt. kezdheti meg a beruházást, 2003. december 31-ig. A kormány azt ígéri, hogy továbbépül az M5-ös autópálya is, emellett kiterjesztenék a matricás rendszert. Az M4–M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út 2004–2008 között épülne meg a tervek szerint, az előkészítő munkálatokat még nyomvonalproblémák hátráltatják. Székesfehérvár körzetében ugyanis három lehetséges nyomvonal képezi a vita tárgyát: valamennyi érintett település azt szeretné, ha a hozzájuk közelebbit fogadnák el. Az egyik lehetséges változat szerint az autóút a Balaton északi partját érintené, a másik esetben viszont Székesfehérvárhoz közel haladna. Köztes megoldásként felmerült egy harmadik terv is, ám az érintettek szintén nem tudnak megállapodni arról, hogy Sárbogárdot milyen irányból és milyen távolságban kerülje el az autóút.
A 15 éves program szerint ugyancsak a 2004–2008 közötti időszakban építenék ki a gyorsforgalmi hálózatot Dunaújváros– Szekszárd–Udvar (M6), Bóly– Pécs–Szentlőrinc (M56), Nyíregyháza–Barabás, illetve Záhony (M3) és Miskolc–Tornyosnémeti (M30) között.

Bocs a bemásolásért, de rosszalkodott az mn szervere.