A szeparált palackokat is el kell tudni zárni. Ha a baloldali palack csapja jobbra néz, akkor ez szinte lehetetlen, nem beszélve arról, hogy a helyzet sem túl kellemes. Régebben én ilyenkor kifordítottam a baloldali palackot és egy kissé V alakban úgy irányítottam a csapokat, hogy a manifoldos elrendezéshez képest is könnyebb volt elzárni. Ennek az a hátránya, hogy a baloldali reduktor kifelé áll. Barlangban ez a megoldás nem ad védelmet a reduktor első lépcsőjének. A magam részéről, ha egyforma gázt használok a hátpalackokban, akkor mindkét reduktor jobbról jön. Szerintem nincs értelme a balról jövő reduktornak, legfeljebb akkor, ha két különböző gázt használunk és jobban el akarjuk különíteni a reduktorokat, hogy ne keverhessük össze őket. Nyíltvizi trimix merüléseknél (100 méter alattiaknál) egy ideig nagyon hittem abban, hogy fontosabb az, hogy a mélységsávoknak megfelelő különböző gázkeveréket használjunk, mint az, hogy manifolddal kössük össze a palackokat. Ezekhez a merülésekhez egy nem túl egyszerű vészhelyzeti terv tartozott bonyolult gyakorlatokkal két hátsó szeparált palackkal. Most úgy gondolom, hogy az egyszerűség több hasznot hoz, mint az ideális gázkeverék alkalmazása, ezért mindíg manifoldot használok. Ettől persze még elfogadom a szeparált palackok használatatát, akkor, ha valaki tényleg tudja, hogy mit kell velük tenni és ezt hajlandó gyakorolni is.
Amit Resi ír az egy állandó probléma a barlangokban. Sokszor fizikai képtelenség egy dupla palackot bevinni a barlangba. A DIR szerint ilyenkor ne merülj. Ez is egy felfogás. Az egyharmad szabály szeparált palackok esetén viszont nem igaz. Ha 2x15 l 200 bar-os palackot viszünk, ez 6000 l gázt jelent. Az 1/3-nál összesen 4000 l gázunk van. Szeparált palackok esetében ez 2x 2000 l. Ha tehát elszáll az egyik palack a visszaútra már csak 2000 l gáz marad. A magam részéről nem hiszem, hogy ez elég, mert barlangban vagy nyíltvízben a levegőfogyasztásunk ilyenkor megnő. Ilyenkor szerintem a 1/4 szabály használható, de nem annyira jó mint a manifoldos 1/3 szabály. Néhányan a helyszínen felszerelhető hidat részesítik előnybe, ami nagyon jó, viszont nincs izolátor szelep. Ha valaki így merül, számára felbecsülhetetlen értékű lesz a Resi által említett dugó, mivel ez a szálítás közben védi a csapokat. Mellesleg a dugókkal én is így jártam, de most hozok párat tartalékba.(ez egyszerűen érthetetlen, hogy a kereskedők megfeledkeznek róla). A manifold másik előnye, hogy adott esetben elég egy nyomásmérő.
A nyomásmérőkről én nem szedném le a gumi védőt. Szerintem ezeket a nyomásmérőket védeni kell. Nekem sikerült szereznem egy igazán jó ipari nyomásmérőt gumi nélkül, de ez olyan minőség, amire tényleg nem kell a gumi. Az MK 20-asokkal (2-3 évvel ezelőttiek) nekem jók a tapasztalataim melegvízben. Hidegben mindíg befagynak, de ha vannak Apex reduktorok akkor meg is cserélheted őket.(az Apex nem fagy be) a mostani Scubapro-kat nem ismerem, de sokan panaszkodnak. Ha tehetem, régi R190 -et használok lehetőleg még régebbi MK2-vel, de ennek már megtaláltam a másolatát ami nagyon megbízható és kb 10.000 Ft-ba kerül.
Még egy gondolat: száraz ruhában főleg zárt hevederzettel nem tudom érdemes-e vetkőzni. A palackból való légzést inkább stage merüléseknél alkalmaznám. Persze egy vészhelyzet mindíg extrém és nehéz megmondani, hogy mikor mi a jó megoldás. Mostanában leginkább a hosszútömlős jobboldali elrendezést használom. Nem lustaságból, hanem azért mert rengeteg fajta merülésnél bevált és viszonylag gyorsan konfigurálható.