Kedves Pivovar!

Régóta motoszkál bennem: mi lehet a Kabdebó név eredete (Cabdebo változat is létezik, talán olasz?)...

Én úgy gyanítom francia: vagy egy Cap de Beau (...) 'szép (...) foka', vagy egy Cap de Bon ... 'jó ... foka' formájú helynévre mehet vissza.
Jóllehet ilyet mai térképeken eddig csak egy ilyet találtam, de ez igen nagy valószínűséggel nem az, csak analógiaként hozom: Cap de Bonne Espérance 'Jóreménység foka'. Mindenesetre vannak hasonló szerkezetű francia vezetéknevek, pl. Ponz de Capduile (v. Capduoill), XII. sz.-i trubadúr.

-----
> Van néhány név, ami elszlovákosodott magyarnak tűnik - nem tudom, így van-e:

Ha vannak szlovák (szláv) alapon magyar eszközökkel képzett személynevek, akkor kell lenniük magyar személynevekből képzett szlovákoknak (szlávoknak) is. A kedvencem az a névjegykártya, amelyre rá volt írva: Ing. Peter Vőrőš (két hosszú "ő"-vel és mekcsenes "s"-sel) :-))

De vissza a feladott nevekhez: az -ík/-ik egy szlovák kicsinyítőképző, amely családnevekben ún. fiúnevet képez, mint a személynevekhez járuló magyar -a (pl. Balassa), -e (pl. Lőrince), -i (pl. Ferenczi) ill. később -fi (pl. Dessewffy), vagy a bolgár-orosz -ov, szerb-horvát -ic', germán -s/-son/-sen stb.

Így a Ferencsik név kialakulására három lehetőséget látok (nekem a 2. opció "tetszik"):

1. Magyar vezetéknév elszlovákosodott: Volt egy már meglévő Ferenci családnév, amely szlovák környezetben beilleszkedett az ott dívó nevek közé úgy, hogy az -i képző helyett analógiás -ik jelent meg.

2. Magyar személynévből szlovák vezetéknév képződött: Régen egy magyar Ferenc névvel rendelkező (akár magyar, akár nem) személy nevéhez járult az -ík fiúnévképző. (N.B. Ebben az esetben nem beszélhetünk elszlovákosodásról, mivel maga a név eredendően szlovák lenne.)

3. Német személynévből szlovák vezetéknév képződött, amely idővel elmagyarosodott: A 2. pont elképzelhető a Franz német személynévvel is, melyhez képződhetett egy Franc^ík vezetéknév, amely magyar környezetben hangrendileg illeszkedett (*Frencsik), ill. a szókezdő mássalhangzótorlódás feloldódott (Ferencsik).

Felhívnám ugyanakkor arra a figyelmet, hogy mindhárom esetben a név elszenvedett némi magyarosodást, ui. az eredeti szlovák névalakok végén a "k" előtt hosszú "í" áll, nem rövid "i": ez utóbbi magyar hatás eredménye.

Narancsik, Gombacsik: Ezek esetén csak a fenti 2. opció jöhet komolyan szóba. A Gombacsik esetén már eleve egy magyar -cs(a) kicsinyítőképzős *Gombacs(a), vagy -s melléknévképzős Gombos alakot kell feltételezni. (Ez utóbbira van XIII. sz.-i adatom. A gomba egyébként X. sz. végi átvétel valamely szláv nyelvből, vö. szlk. huba, bulg. ga^ba < ószl. goⁿba.)

Borsik: Alapja a bors a magyarban is török jövevény. Így elviekben elképzelhető, hogy nem magyar személynévi előzményre megy vissza, hanem közvetlenül a szlovákok közé betelepülő török népességből (pl. kabarok, palócok) ered.

-----
> Találkoztam már a Birincsik névvel is, ami állítólag török (vagyis feltehetőleg birinci 'első') eredetű

Közvetlen török eredetre nem gondolhatunk, mert személynevekben nincs ilyen török -k képző. Tehát a legvalószínűbb egy Borsikhoz hasonló fejlemény: egy török birinci 'első' köznévből eredt -- de bármilyen nemzetiségű egyén által viselt -- személynévből (pl. 1229: Brench) alakult ki szlovákos fiúnév.

De: van Berencsik családnév is. Ha ezt tartjuk az elsődlegesnek, és a Birincsiket egy íző változatának, akkor további etimológiák is felmerülhetnek. (Lehet azonban, hogy a Berencsik másodlagos, ező forma; miként az is lehet, hogy a két névnek nincs köze egymáshoz. Az összefüggésükről nincs adatom.)
A Berencsik pedig a Bran- kezdetű szláv nevek (Branimir 'védelem+nagy/híres', Branislav 'védelem+dicsőség' stb.) rövidüléseként is magyarázható a Ferencsik 3. pontja szeint. Ugyanakkor nem zárható ki a Berény helynevek előzményével való kapcsolat sem (vö. 1255: Bereyn személynév). Az utóbbi valószínű etimonja az óoroszból mutatható ki: beren'de^i népnév, melyet egy feltételezett török *berendi 'aki megadta magát' szóra szoktak visszavezetni.