Kedves JFEry(763)!

Alakul(:-)! A fény tehát átmegy a kisebb törésmutatójú közegbe, és mégis visszafordul onnan! Hogy tudja ezt megtenni? Nem az volna a természetes, hogy ha egyszer átment, akkor tovább is megy?

"Ez cselesebb: az energiája nem változik, csak a freqije. "
Még cselesebb, ugyanis a freki meghatározza az energiát, a freki pedig nem változik...

"Nekem az sem tiszta, ha egy optikailag tiszta anyagon halad át a fotonok szorgalmas kis csoportja akkor amikor mennek egy-egy kőrt az elektronokkal miért pont ugyan abban a fázisban lépnek ki mint amikor beléptek? "
Mert ilyenek az optikailag tiszta anyagok (:-). Leginkább lézerekben használják ki, hogy a fotonok indukált emissziója azonos fázisban történik meg a gerjesztő fotonéval.
Hogy a fotonok ennyire "szeretik egymást", az a bozon mivoltukkal (egész spin) van kapcsolatban. Más bozonok is szeretik felvenni ugyanazt a közös kvantumállapotot. (A fermionok, mint az elektron is, bezzeg ellenkezőleg, rájuk a Pauli-féle kizárási elv érvényes.)

********
Kedves Simply Red(764)!

A Huygens-elv már egyszerűbb esetekben sem ad jó eredményt. Tulajdonképpen csak arra jó, hogy ráérezzunk a megfelelő gondolkodás irányára.

********
Kedves z.p.e(765)!

A fény az optikailag sűrűbb (tehát nagyobb törésmutatójú) közegben halad, c-nél lassabban. Sem ekkor, sem később a frekvenciája nem változik meg. Amikor az optikailag ritkább közeghez (pl. vákuumhoz) ér, akkor bizonyos szög fölött nem tud kilépni, legalábbis messzire nem... (ezt mostmár elárulhatom). Jó gondolat ezt az energiára fogni, de azért ez nem olyan egyszerű, hiszen bármilyen energiájú (hullámhosszú) fény tudna terjedni az optikailag ritkább közegben is.

Atommag szerkezete: atommagfizika tankönyveket ajánlanék, de előbb érdemes megismerkedni a kvantumfizikával.