Kedves Eberhard!
> Úgy látom, járatos vagy a szláv nyelvekben, ezért ismét hozzád fordulok segítségért
A Rell családnév esetén nem "szlavistáért", hanem "germanistáért" kell kiáltani... Ahogy utána néztem, angol és német nyelvterületen is előfordul. Azt sejtem, hogy ez eredetileg germán személynév volt, s mint illyen összekötném a mai német Rilla utónévvel. Ez utóbbi egy 'patak, csermely' jelentésű germán köznévre megy vissza.
Varák: Ez a mai szlovákban 'főzőüst, bogrács' jelentésű szó. Mivel a cseh eredetű -ák képző elsősorban személynevet képez, feltételezem, hogy régebben személyekre is vonatkozhatott pl. 'szakács; szappanfőző; stb.' jelentésben.
Biza: Rokon hangzású nevek pl. a Bizám, Bizán, Bizek, Bizeu, Biziák, Bizik, Bizinger, Bizke, Bizmayer, Bizon, Bizony. Ez a lista nagyon sok megoldást megenged, és nem tudok abban dönteni, hogy a Biza esetén melyik a helytálló.
1. Szóeleji /w/ > /b/ változással a németből. Ekkor gondolhatunk az wi(e)s/wies- kezdetű német nemet rövidített alakjára, beleértve a Wisent 'bölény' köznevet (ez utóbbiból származik -- a latinon keresztül -- az angol bison, szláv bizón stb. Lehet, hogy a név nem közvetlenül német, hanem a szláv formára megy vissza.)
2. Kiindulhatunk a szlovák bizam 'pézsmabunda' szóból, illetve annak előzményéből.
3. De tekinthetjük régi magyar személynévnek is, kiindulva a magyar bízik ige származékaiból is, pl bízó 'aki bízik' > Biza. Ezt erősíti a romános Bizeu névalak, amely egy magyar *Bízó-ból eredhet.
A szláv Bizek, Biziek, Bizik nevekre is igazak lehetnek a fentiek, és nem kizárt, hogy összefüggenek a Biza névvel. Dehogy melyik származik melyikből, azt nem tudom.
Podlaviczky: Szlovák név, jelentése 'podlavicei lakos'. A Podlavice településnevet illetően ld. Besztercebánya nyugati városnegyedét.
Hrncsár: Gyakori szlovák családnév. Pivovar 208-asbeli tippjei közül kettő áll: a Herencsár ennek a névnek a magyaros feloldása, a Gerencsér (> Gelencsér) pedig a délszláv változat magyarosodása (a szlovákban a XIII-XIV. sz-ban lett /h/ a /g/ hangból). A gerencsér egyébként magyar köznév is: a 'fazekas' mesterség egy régebbi neve. A Hrncsár családnév mögött az irodalmi szlovák hrnc^iar /hrncsjar/ 'fazekas' szó áll, amely a hrniec /hrnyec/ 'fazék' szó származéka. Ugyanez szerb-horvátul: grnc^ar 'fazekas' < grnac 'fazék'.
[Ugyanide tarozik a mostanság elhíresült Potter angol családnév: ennek jelentése is 'fazekas' és a pot 'fazék' szó származéka.]
----
> Apai nagyanyám családneve Rell volt, a család ősei Váckisújfaluról (Pest megye, volt váci járás) költöztek a falunkba. Állítólag "tót" származásúak voltak
Lehet is, meg nem tót származású, attól függ, milyen szinten nézzük a kérdést. A pilisi szlovákok közt gyakoriak pl. a Fuhl, a alinger stb. családnév. Ennek oka, hogy ezekban a falvakban német-szlovák vegyes betelepítések voltak, és idővel a szlovákok asszimilálták a helyi németeket. Így ezek a családok egyaránt nevezhetők szlovák és német származásúaknak. Apai nagyanyád családja is lehet ilyen szlovák-német kevert eredetű.
----
#205> [Futloch helynév] Egy régi legenda szerint ugyanis a termény egy részét itt rejtették el az adószedők elől.
Ekkor a n. Loch 'lyuk' szó is szóba jöhet az utótag eredeteként, utalhat arra a lyukra (vagyis veremre), amiben a takarmányt elrejtették. Figyelemmel kell ugyanakkor arra lenni, hogy sok helyi földrajzi név magyarázata népi etimológián nyugszik: az elfeledett eredetű névhez az azt magyarázó költött történetek járulnak. Tehát a fenti legenda lehet, hogy csak azért született, hogy a falusiak is a n. Futterloch 'terménygödör' kifejezéssel azonosíthassák a Futloch helynevet. Azaz, lehet, hogy tévút.
