1.
a jelek szerint Te egy szimmetriaelvre probalsz alapozni (masra nem tudok gondolni): arra, hogy a mozgo rendszer orai szimmetrikusak (ertsd: egyenertekuek) a megfigyelohoz kepest.
Nem ezt írtam. Azt írtam, hogy szinkronban vannak. Hogy egy megfigyelő ezt hogyan látja, az más kérdés.
Aztan itt van az a kerdes is, hogy hogyan szinkronizaljuk az orakat. A relativitaselmelet fenysugarakkal szinkronizalja a gondolatkiserletben szereplo orakat: ugy, hogy a beloluk az altaluk mutatott fix idopontban inditott fenysugarak fele uton talalkozzanak.
Ez hiba. Lehet fénysugarakkal szinkronizálni, de nem ezzel a módszerrel. Mégpedig éppen azért nem, mert ez feltételezi a fénysebesség állandóságát.
... aminek kovetkezmenye, hogy egy mozgo megfigyelo szemszogebol ugyanaz a ket fenysugar mar nem feleuton talalkozik, azaz szamara az orak mar nincsenek szinkronban.
Megint hibás a következtetés. Nem az órák nincsenek szinkronban, hanem a fény nem azonos sebességgel terjed a két irányban hozzá képest.
Nem jo a logikus kifejezest hasznalni egy olyan elmelet elleneben, ami logikailag hibatlan.
Maradjunk abban, hogy konzisztens! Következetesen állít sok marhaságot.
2. A fizikaban a mennyisegek meressel ertelmezhetok, mas modon nem.
Ez igaz, csak éppen nem árt tudni, hogy mit és hogyan mérünk. Például, ha egy mozgó rendőrautóból akarjuk megmérni egy másik jármű sebességét, és csak a másik járműről visszaverődő sugarakat használjuk fel ennek méréséhez, akkor nem fogunk helyes eredményt kapni. Nem azért, mert nem annyi a sebessége, amennyi, hanem azért, mert rosszul mértük.
3. A hasonlatod szerintem erősen sántít. A többinek meg nem látom az értelmét. Attól, hogy a sebesség mellett más jellemzői is vannak a mozgásnak, attól még ez a jellemző úgy viselkedik, ahogy neki illik. Sebesség, tehát viszonylagos.
4. Csak Te nem értetted. Amit én mondtam, az az én elméletem. Nincs itt semmi ellentmondás.
5. Ha osszevissza terjednenek a hatasok, soha nem kapnad ugyanazt az erteket a hatasok terjedesere. Az olyan szerencse lenne, mintha a ceruzat eppen ugy tudnad a pontszeru hegyere allitani, hogy az ne doljon el. Szoval akkor mi is az a c?
Dehogynem. Ha mindig úgy végzed a mérést, hogy a forrás nyugalomban van a megfigyelőhöz képest, akkor könnyen lehet, hogy mindig ugyanazt kapod. Az utolsó kérdésedre pedig már válaszoltam.
6. Egyebkent nem csak a sebessegrol van szo, hanem hogy egyaltalan oda erkezzek a szonda (minden passziv gyorsulast figyelembe veve), ahova mi kivanjuk.
Na igen, ehhez már valóban meglehetősen nagy pontosság kell, ezt elismerem.
7. Akkor nem olvastad el figyelmesen a gyorsan mozgo pionokbol keletkezo fotonokkal vegzett kiserletet. Itt nem tavoli fenyforrasrol van szo, hanem egy foldi gyorsito nagyon is lokalis reszecskeirol.
Mint ahogy Te sem olvastad el, amit én írtam, hogy ebben az esetben valami másnak kell okozni ezt az eredményt.
8. Tehat nem voltak igazak a felvetelek az urhajosrol, aki szabadon (sulytalanul) keringett a Fold korul?
Ezt nem tudom megmondani. Feltételezem, hogy igaziak voltak. De az, hogy valaki szabadon esik, még nem jelenti azt, hogy ott nincs is gravitációs erő. Szerintem nem találsz olyan helyet, ahol nincs gravitáció.
9. Ez azt jelentene, hogy attol, hogy az egyik meri, a masik meresi eredmenye megvaltozik? Mert ha csak egyikuk merne, c-t kapna: azt ugyanis elhiszed.
Természetesen nem. Én nem ezt állítottam, csak azt, hogy bizonyos körülmények között ezt az eredményt kapja. Lásd fentebb (5.) !