Kedves Dulifuli! Hadd reagaljak ismet roviden.

1. "Én nem abszolut időt feltételeztem, csupán azt, hogy ha egy rendszer óráit szinkronizáljuk, majd a rendszert mozgásba hozzuk, akkor ettől az órák még szinkronban maradnak, hiszen mindegyik ugyanúgy mozog. Szerintem ez teljesen logikus feltételezés. Szerinted nem?"

Egy feltetelezes csak akkor logikus, ha valamire alapozol. Maskent szolva egy feltetelez onmagaban sem nem logikus, sem nem illogikus, egyszeruen feltesszuk es kesz. Na most a jelek szerint Te egy szimmetriaelvre probalsz alapozni (masra nem tudok gondolni): arra, hogy a mozgo rendszer orai szimmetrikusak (ertsd: egyenertekuek) a megfigyelohoz kepest. Altalaban azonban ez nincs igy. Ha ugyanis kiszemelsz ket orat a mozgo rendszerben, akkor altalaban nincs a ternek olyan szimmetriaja, ami a tavolsagokat megorzi, a megfigyelot helybenhagyja es az egyik mozgo orat a masikba viszi. Egy ilyen egybevagosag ugyanis szuksegkeppen forgatas, vagy egy, a megfigyelot tartalmazo sikra valo tukrozes (ha euklideszi teret kepzelunk el). A ket mozgo ora kozti szimmetria csakis akkor all fenn, amikor azok felezomerolegese allando es atmegy a megfigyelon; ebben az esetben azonban a relativitaselmelet szerint is szinkronban maradnak az orak.

Aztan itt van az a kerdes is, hogy hogyan szinkronizaljuk az orakat. A relativitaselmelet fenysugarakkal szinkronizalja a gondolatkiserletben szereplo orakat: ugy, hogy a beloluk az altaluk mutatott fix idopontban inditott fenysugarak fele uton talalkozzanak. Az elmelet emellett posztulalja a fenysebesseg allandosagat, aminek kovetkezmenye, hogy egy mozgo megfigyelo szemszogebol ugyanaz a ket fenysugar mar nem feleuton talalkozik, azaz szamara az orak mar nincsenek szinkronban.

Nem jo a logikus kifejezest hasznalni egy olyan elmelet elleneben, ami logikailag hibatlan.

2. "A mérés relatív, és nem a mennyiség."

A fizikaban a mennyisegek meressel ertelmezhetok, mas modon nem.

3. "Akkor légy szíves, magyarázd meg, hogy hogyan lehetséges az, hogy a mozgása viszonylagos, a terjedése meg nem!"

Nem a terjedes, a mozgas konkret palyaja abszolut a fenysugar eseteben, hanem egy, a mozgashoz rendelt szamertek, a terjedes sebessege. Hogy egy hasonlattal eljek, amikor egy kancso vizet attoltunk egy talba, a viz konkret alakja megvaltozik, de a terfogata nem. A terfogat egy, az alakhoz rendelt szamertek, hasonloan ahogy a sebesseg a mozgas egy (de nem az osszes) jellemzoje.

4. "Ezt megint nem tudom, honnan szedted. Nem beszéltem úgy, hiszen végig a rel. elméletről beszélünk, vagy nem?"

Ez esetben viszont nem volt ertelme annak, amit mondtal, ti. hogy nem a ter gorbul meg, hanem a fenysugarak. Ugyanis a relativitaselmelet egy modell, amelynek resze a gorbult ter. Az elmelet a gorbuletet a fenysugarak gorbulesevel ertelmezi.

5. "Azt írtam, hogy c-vel terjednek a hatások, de azt nem, hogy mihez képest."

Ha osszevissza terjednenek a hatasok, soha nem kapnad ugyanazt az erteket a hatasok terjedesere. Az olyan szerencse lenne, mintha a ceruzat eppen ugy tudnad a pontszeru hegyere allitani, hogy az ne doljon el. Szoval akkor mi is az a c?

6. "Akkor végeredményben mitől gyorsulnak?"

Az urszondak kicsi, de szamukra jelentos energiat vonnak el a bolygok mozgasi energiajabol. Bovebben olvashatsz errol itt: http://www.jpl.nasa.gov/basics/bsf4-1.html Egyebkent nem csak a sebessegrol van szo, hanem hogy egyaltalan oda erkezzek a szonda (minden passziv gyorsulast figyelembe veve), ahova mi kivanjuk.

7. "Nem egészen, csak azt láttam be, hogy amikor egy távoli forrásból származó fénysugár hozzánk ér, akkor már nem a fényforráshoz képest halad c-vel. Ettől még egy lokális fényforrás esetén ez nagyon is igaz lehet."

Akkor nem olvastad el figyelmesen a gyorsan mozgo pionokbol keletkezo fotonokkal vegzett kiserletet. Itt nem tavoli fenyforrasrol van szo, hanem egy foldi gyorsito nagyon is lokalis reszecskeirol.

8. "Te biztos vagy benne, hogy nem így van? Láttál már fénysugarat 0 gravitációban? Szerintem aligha!"

Tehat nem voltak igazak a felvetelek az urhajosrol, aki szabadon (sulytalanul) keringett a Fold korul?

9. "Ezt elhiszem. Csak azt nem hiszem el, hogy ha két egymáshoz képest mozgó megfigyelő méri ugyanannak a fénysugárnak a sebességét, és helyesen mérik, akkor is azonos eredményt kapnak."

Ez azt jelentene, hogy attol, hogy az egyik meri, a masik meresi eredmenye megvaltozik? Mert ha csak egyikuk merne, c-t kapna: azt ugyanis elhiszed.