Kedves z.p.e!

A h (Planck állandó) értéke: 6.62606876x10E-34 Js

Erről és más fizikai állandók felől a NIST honlapjáról tájékozódhatsz, egy kereshető internetes adatbázis segítségével.

"- A legújabb elméletek szerint van e a kvarkoknál kisebb részecske a protonon és a neutronon belül és ha van mekkora az erős kölcsönhatás ezeknél a részecskéknél ? "
Elvileg nyilvánvaló, hogy van a kvarkoknak is belső szerkezetük (pl. abból, hogy +/-1/3 és +/-2/3 lehet a töltésük, a tömegük pedig nagyobb, mint az elektroné). Mindenesetre, max. 100 GeV-es energiájú elektron szórási kísérletekben ez még nem látszik. (1000 GeV fölött egyesek látni vélnek valamit.) Ezért aztán, ha vannak is ilyen elméletek, nem nagyon lehet őket bizonyítani.

"Mekkora az erős kölcsönhatás a protonok és a neutronok között és miért van az ,hogy nagyobb atommagok instabillá válnak ? "
Az erős kölcsönhatás ereje is távolságfüggő, ahogyan pl. a gravitáció, vagy az elektromágneses is. Ám a távolságfüggése nem reciprok négyzetes, hanem közelítőleg (negatív) exponenciális. Ez azt eredményezi, hogy a távolság növekedtével az ereje rohamosan gyengül. Gyakorlatilag csak a szomszédos nukleonok között hat. (Ezzel szemben a protonok közötti taszítás mindig érvényesül.) Így az van, hogy a protonok között az atommag térfogatában ébredő taszító erőt a protonok és a neutronok közötti, felületi feszültség jellegű vonzó erős kölcsönhatás igyekszik összetartani. Minthogy a felület csak négyzetesen növekszik, a térfogat meg köbösen, világos, hogy az erős kölcsönhatás nem képes minden határon túl összetartani az atommagot. Az is világos, hogy nagyobb rendszámú atommagoknak érdemes relatíve több neutront tartalmazniuk, mert azzal a coulomb taszítás nem nő, de a vonzó erős kölcsönhatás igen. Valahol a 100-as rendszám környékén válnak túlzottan instabillá az atommagok. (Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy az erős kölcsönhatás vagy 100-szor erősebb a coulomb félénél. A csatolási állandó alapján meg vagy 10-szer.)
Érdekes kérdés, hogy vajon miért nincs olyan "atommag", amely tisztán neutronokból állna, és ilyenformán az erős kölcsönhatásnak nem kellene megbírkóznia a coulomb taszítással. Nos, elvileg lehetne ilyen atommag, csak éppen a neutron nem túl stabil képződmény, szívesen szenved el negatív béta bomlást, amikor is elektron és antineutrinó kisugárzása közben protonná alakul. A tisztán neutronokból álló atommag ezért csak akkor lehetne stabil, ha valami újabb kölcsönhatás (pl. gravitáció) megakadályozná, hogy az elektronok és főleg az antineutrínók eltávozzanak belőle.

"Mekkora a gyenge kölcsönhatás ?"
A csatolási állandó alapján vagy 3 nagyságrenddel gyengébb az elektromágnesesnél, de ami a lényeg, hogy ez is csak nagyon rövid hatótávolságú.

Nagy gyűjtemény? Az internet elég nagy.