Igaz, hogy elköszöntem, de most mégis reagálnék Gergo73 hozzászólására, már csak azért is, mert e-mail-ben is megkeresett, és én megígértem.

de ne felejtsd el, hogy gyakran olyanokkal vitazol, akik mar sokszorosan vizsgaztak logikai es termeszettudomanyos gondolkozasbol.

Bocs, de ezt kétségbe vonnám. Lehet, hogy vizsgáztak logikából, és természettudományokból, de ezekből én is, ha nem is olyan sokszor. Azt viszont nem hiszem, hogy "gondolkozásból" is vizsgáztak volna.

Te nem azt mutattad meg, hogy az egyidejuseg relativitasa nem igaz, hanem azt, hogy ez szamodra elfogadhatatlan.
Eleve feltetelezel egy abszolut idot, es ebbol "bizonyitasz": az apriori feltetelezett abszolut idohoz es terhez viszonyitod a sebessegeket, az orakat, azok mereset, illetve szinkronizalasat.

Ez ebben a formában nem igaz. Én nem abszolut időt feltételeztem, csupán azt, hogy ha egy rendszer óráit szinkronizáljuk, majd a rendszert mozgásba hozzuk, akkor ettől az órák még szinkronban maradnak, hiszen mindegyik ugyanúgy mozog. Szerintem ez teljesen logikus feltételezés. Szerinted nem?

2. "Olyan törvények, amelyekben sebesség szerepel, nem lehetnek invariánsak, mert a sebesség mindig relatív."

Itt megint arrol van szo, hogy kevered a szezont a fazonnal. Hiszen altalaban is igaz az, hogy minden meres relativ...

Na igen, erről van szó. A mérés relatív, és nem a mennyiség.

A relativitaselmelet abbol indul ki, hogy egy bizonyos fizikai jelenseg, az elektromagneses hullam terjedesi sebesseget minden gyorsulas nelkuli megfigyelo ugyanannak a c-nek meri.

Igen, ebből indul ki. És ez az, ami lehetetlen.

Nem allitja ellenben, hogy a hullam helyvaltoztatasa ne lenne viszonylagos a megfigyelohoz kepest, hiszen minden viszonylagos a megfigyelohoz kepest.

Akkor légy szíves, magyarázd meg, hogy hogyan lehetséges az, hogy a mozgása viszonylagos, a terjedése meg nem!

Te viszont ugy beszelsz a tergorbuletrol, mintha annak ertelme lenne egy fizikai elmelet nelkul.

Ezt megint nem tudom, honnan szedted. Nem beszéltem úgy, hiszen végig a rel. elméletről beszélünk, vagy nem?

Ha elfogadod, hogy a hatasok c-vel terjednek, akkor kozel allsz a relativitaselmelet posztulatumanak elfogadasahoz is.
Ugyanis vegyel egy "hatast" es nezd meg ket rendszerbol. Az allitasod szerint ez a hatas mindket rendszerben c-vel terjed. A feny is csak egy hatas.

Nem egészen. Én nem állítottam azt, hogy ugyanaz a hatás két, egymáshoz képest mozgó rendszerhez képest ugyanakkora sebességgel terjed. Azt írtam, hogy c-vel terjednek a hatások, de azt nem, hogy mihez képest. Már csak azért sem, mert erre nem is tudom a pontos választ. Azt viszont állítottam, hogy ez a sebesség nem lehet ugyanannyi az egymáshoz képest mozgó rendszerekben. A pontosság kedvéért: itt most ugyanarról a hatásról beszélek, például, ugyanarról a fénysugárról.

A jelek szerint keves ismereted van arrol, hogy egy szonda palyajat hogyan es milyen precizen kell megtervezni, hogy tobb evnyi utazas utan a Szaturnusz kore alljon es onnet annak egyik holdjara egy kis cseszealjat leeresszen.

Valóban nem sokat tudok erről.

A szondak nem visznek magukkal jelentos uzemanyagot; lenyegeben a bolygok gravitacios ereje gyorsitja oket.

Ezt viszont nem egészen értem (legalábbis szeretném, ha elmagyaráznád). Hogyan gyorsítja őket a gravitációs erő? Oké, amikor közeledik, akkor gyorsítja. De amikor már távolodik, akkor lassítja, nem igaz? Akkor végeredményben mitől gyorsulnak?

Na most ebben a tervezesben pontosan tudni kell, hogy mikor hol van a szonda es mennyivel repul eppen, kulonben nem jut celba. Itt egy icipici tevedes is vegzetes lehet es dollarmilliok latjak karat.

Alapvetően igazad lehet. Viszont én azt hiszem, hogy a pontosságnak mindig van egy hibahatára. Sőt, azt is hiszem, hogy ilyen méreteknél néhány milliméter vagy centiméter semmit nem számít. Talán még néhány kilométer sem.

"Úgy magyarázom, hogy a fény egy földhöz rögzített dologhoz képest terjedt fénysebességgel, legyen az akár a fényforrás, akár a Föld gravitációs mezeje."

Az elso verziorol mar belattad, hogy helytelen;

Nem egészen, csak azt láttam be, hogy amikor egy távoli forrásból származó fénysugár hozzánk ér, akkor már nem a fényforráshoz képest halad c-vel. Ettől még egy lokális fényforrás esetén ez nagyon is igaz lehet.

a masik igen furcsa lenne, mert akkor a feny terjedesehez szukseg lenne gravitacios mezore.

Nem feltétlenül. A gravitációs mező nem feltétlenül közvetítő közeg, anélkül is hatással lehet a fény sebességére. De még azt sem zárnám ki, hogy valóban az a közvetítő közeg. Esetleg az elektromágneses erőtérrel együtt. Te biztos vagy benne, hogy nem így van? Láttál már fénysugarat 0 gravitációban? Szerintem aligha!

"Elhiszem, csakhogy a gyorsítókban nem rakétával gyorsítják a részecskéket, hanem elektromágneses erővel, aminek c a terjedési sebessége."

Az eroknek nincs terjedesi sebesseguk. Ez kepzavar.

Lehet, hogy pontatlanul fogalmaztam, de attól még érthetted volna. Gondolom, Te sem állítod, hogy ha bekapcsolunk egy elektromágnest, akkor annak a hatása azonnal érezhető lesz az egész Univerzumban. Azzal is egyetértettél, hogy a hatások fénysebességgel terjednek. Ilyen értelemben írtam én az elektromágneses erő(hatás) terjedéséről.

A feny is elektromagneses hullam. Es ahogy mondod, a terjedesi sebessege valoban c, barki merje is azt.

Ezt elhiszem. Csak azt nem hiszem el, hogy ha két egymáshoz képest mozgó megfigyelő méri ugyanannak a fénysugárnak a sebességét, és helyesen mérik, akkor is azonos eredményt kapnak.

Ugyanis Te azt javaslod, hogy a Foldon maradt orat vigyuk fel egy ido utan a muholdra, es azt varod, hogy az majd raall a masik ora altal mutatott idore.

Elnézést kérek, ez az állításom a legújabb eredményeim szerint nem állja meg a helyét! Nem számoltam ugyanis azzal, hogy a műholdon levő óra súlytalanság állapotában van, míg a Földön maradó óra nem. Ezért nem ugyanolyan gyorsan járnak. Még egyszer elnézést, ezt a kísérletet már én sem tartom alkalmasnak arra, hogy döntsön az elmélet igazságáról. A többi azonban alkalmas lehet rá.

A kiserletek mind tamogatjak az elmeletet.

Pontosabban nem cáfolták meg. Eddig.

ez a kovetkezmeny (vagy barmelyik masik) csak annyira zavarjon, mint a c allandosaga, amit viszont el is fogadsz ebben a hozzaszolasodban ("ez az a sebesség, amivel bizonyos hatások és elemi részecskék terjednek, illetve haladnak"). Emlekeztetlek arra, hogy mindig minden relativ. A c-t is a megfigyelokhoz kepest kell erteni: mindegyik megfigyelohoz kepest.

Fentebb már leírtam erről a véleményemet.

Üdv!

DF