Oké, emberek, vannak itt rajtam kívül más pénzügyesek?

Ha igen, akkor várom a jelentkezésüket, egyébként magamról annyit, hogy a tözsde 1993. végi emelkedésekor szálltam be a buliba, tizenéves voltam akkor és volt 60.000 forintom. Bementem az utcáról, leraktam a pénzt és komolyan vettek. Jókor szálltam ba, majd jókor szálltam ki. A tőzsdeügynökömnek sokat köszönhetek, jónéhányszor ő szólt nekem néhány várható eseményről, ami alapvetően befolyásolta az árfolyamokat, pedig nem ismertem előtte és csak kb. 2-3 naponta beszéltünk telefonon.

Aztán megtanultam az egész elméletét (Közgáz + Jog). Akit érdekel a szakirodalom, annak ajánlom:

Brealey - Myers: Modern Vállalati pénzügyek

c. könyvet. A két kötet 4800 Ft, de minden benne van, ami a lényeg.

A nyereség / veszteségről annyit, hogy képzeld úgy el az egészet, hogy amikor részvényt veszel, ELVESZTED a teljes befizetett összeget. Ha eladod, vagy osztalékot kapsz, azt fogd fel NYERESÉGNEK.

Tehát, ha a részvényed árfolyama a vételkor 100, év végén 200, majd másnap csak 150-en tudod eladni, akkor mekkora a szaldód? 150-100=50. Ennyi.
Ha nem adod el 150-en, hanem megtartod, akkor: -100.

Világos? Persze ha számviteli szempontból nézzük a kérdést (számvitel a fő szakterületem), akkor kicsit más a helyzet, erre pedig a

Róth - Adorján - Lukács - Veit: Számviteli esettenulmányok

c. könyvet javaslom. (Perfekt 840/1997)

Gyakorlott tőzsdézőként (kb. 3 évvel ezelőtt elegem lett az állandó idegeskedésből és befejeztem) elmondom, hogy olyan céget válasszatok, ami nem márvány lépcsőházban van, fiatal és kialvatlan a bróker, és megadják a parketten lévő telefonjuk számát. A kezdő összeg pedig kb. 300-400.000 +

Ja, igen. A derivatív (deviza, index, stb.) piacot pedig tessék elfelejteni. Ezzel évi 50-60%-os növekményre lehet számítani. (NEM NAPONTA!)

HV