Tisztelt Wadkörte úr!
Az Ön által említett városgazdálkodási üggyel kapcsolatban - éppen az egyensúly kedvéért - a következő számban közöljük az önkormányzati vizsgálóbizottság határozatának jegyzőkönyvét. Remélem, ez megfelelő lépés és válasz a kérdésére.
Ami a nyilatkozatokat illeti.
Bizonyára olvasta Andrej11-nek írt hosszú összegzésemet arról, hogy ki és mikor nyilatkozott a lapban. Csak nagyon ritkán fordult elő, hogy konkrét esetek ügyében kapott volna szót valaki - a polgármestert ez esetben tessék kivenni a körből, ő funkciója okán vált alapvetően "nyilatkozóvá" - és az esetek többségében az ilyen esetekben is egy-egy őket ért támadás miatt! (Lásd pl. Molnár Albertet ért - elég alantas - támadás a Humet ügyben! Ugyanő "Metro-ügyben" már nem kapott szót.)
Nyilvánvaló, hogy kritikája arról a "balhéról" szól, amit Hagymásy és Pénzes képviselő urak "vívtak" a közgyűlésben. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy az a hang, amit Hagymásy úr engedett meg magának a közleményekben számunkra elég volt ahhoz, hogy úgy gondoljuk éppen a valós egyensúly létrehozásához elég a megtámadott, illetve félreinterpretált felet megszólaltatni. Hagymásy olyan tartalmat adot Pénzes szájába, melyet ő nem mondott! (Most a megjelent nyilatkozatról beszélek, nem a meg sem jelntről, az aztán iskola-példája a csúsztatásnak!) Ezen kívül Hagymásy úr bennünket is megtámadott, pontosabban - ahogy azt olvashatta - támadásra használta a lapot. Azt kell mondjam, hogy aki ilyesmit enged meg magának, annak bizony számolnia kell a "fogadj Istennel" is, ami hasonlatos az adjon Istenhez! Mi Hagymásy úrral ezideig nem foglalkoztunk, ő ásta ki a "csatabárdot"!
Más!
Jó lenne, ha nem beszélnénk el annyit egymás mellett! Ön valóban nem mondta, hogy a Mi újság? hír-újság lenne, csak éppen olyasmit kért számon rajta - tájékoztatás -, ami azok sajátja. Mivel én már nem leszek sem okosabb, sem élesebb elméjű, kérem fogalmazzon az én szintemre kalibráltan, hogy ne érthessem annyiszor félre. Akkor majd mindketten jobban értjük a egymást.
Végezetül: nekem egyetlen tollam van, egy régi kedves Mont Blanc - több, mint 12 éves - és nagyon vigyázok rá, még egy pillanatra sem adom oda senkinek szívesen. Vannak dolgok és tárgyak, amihez ragaszkodom. Ön tőlem csak ebből a tollból írt cikket olvashatott! Más tollával - sem valósan, sem képletesen - nem ékeskedem.
Esti János