S még egyet. Homburg végső monológja, kivégzése előtt:

"Halhatatlanság. Enyém vagy egészen. Fényed sugárzik bekötött szemembe, mintha ezerszer gyúlna ki a Nap! Szárnyak nőnek a vállamon, s az Éter csöndes világát járja szellemem. S mintha egy hajót a könnyű szél visz, s tűnik a zsibongó kikötőpart, homályba vész előttem minden élet. Még látok: formákat és színeket. De alattam már kavarog a köd."