Nem én voltam a menyasszony tanúja, hanem a menyasszony öccse. És mivel kevés pénzük volt (az ifjú párnak) nem volt lagzi, hanem a szűk baráti kör összegyűlt a menyasszony szülei lakásán és dumcsiztunk, röhögtünk, ettünk-ittunk. Innen az ismeretség.
Köszi a kimerítő választ. A bátyámék esküvőjén is harmincvalahányan voltunk, igaz, egy vendéglőben. Én nem vállaltam a tanú felelősségteljes szerepét, a nagybátyánk sokkal jobb alany volt erre...

... így lehettem volna balambér, malvin is, de akkor épp a cicavirág volt a soron
:-)

Hova írtad a rajongói levelet? De nem tartom valószínűnek, hogy ő ezekre válaszolna egyébként.
A magánéletét egy pillanatra sem szerettem volna megzavarni, ezért eszembe sem jutott, hogy a lakcímét kikeressem valahonnan (az öttusázók többségéé pl. benne van a telefonkönyvben, némelyiküké még a Ki kicsodában is). A számomra legegyszerűbb megoldást választottam, és az Ericsson Stúdió címére küldtem, ahol akkoriban kétszer játszott (ha nem kapja meg elsőre, még van egy lehetőségem). Egyszer megbízatást teljesítve a Shure Stúdió Társalgójában átadtam valakinek valamit, hogy továbbítsa egy művészüknek, aki este jelzett is a feladónak a csomag felett érzett örömén. Tehát a színházban megbízom.
Nekem már maga a tudat is megnyugvás lenne, hogy megkapta a levelet és elolvasta, tudja, hogy létezik egy őrült, aki csak annyit akart mondani, "köszönöm". Azt hiszem, ez lenne hozzá az első szavam, a legfontosabb legalábbis. :-)

De a honlap dolog lehet, hogy érdekelné ... De akkor esetleg úgy kellene közelítened, hogy tudsz honlapot csinálni,
Azóta már én is rájöttem, hogy nem feltétlenül kellett volna tudás híján, csak a lelkesedésemre alapozva vállalkoznom a dologra... legközelebb akkor írok neki, ha elvégeztem a tanfolyamot.

A Színház újsággal kapcsolatban csak azt tudom mondani, esetleg küldj egy mailt pénteken, hogy ne felejtsem el megnézni a 7végén, amikor újra megyek mamihoz vasárnapi ebédre.
Ha beenged holnap az indexmail, feltétlenül írok! Előre is köszi!