A Merkur perihelium elfordulasarol: Elso megjegyzesem egy technikai jellegu - ez a bizonyitek az altalanos relativitaselmeletet (GR) hivatott bizonyitani. Leven az a gravitacios jelensegek modern elmelete.
Kepler es Newton ota tudjuk, hogy a gravitacios kettestproblema megoldasa klasszikusan ellipszispalyan valo keringes. Ha nem lenne mas a vilagon, mint a Nap es a Merkur, akkor klasszikusan ellipszispalyat varunk periheliumelfordulas nelkul. Namost a Naprendszer nem kettestproblema, miutan van a Nap, meg van 9 bolygo es tucatnyi hold. Azonban elso kozelitesben minden bolygo a Nap vonzotereben kering, ellipszispalyan.
A tobbi bolygo hatasa ehhez kepest kicsi. Ezek (fizikaban ugy szokas mondani) csak perturbaljak az eredeti palya parametereit, de nem befolyasoljak lenyegesen a mozgast. Ezen perturbacios hatas egyike a perihgeliumelfordulas, ami (mint helyesen irtad) minden bolygonal letezik, leven mindegyikre hatnak a tobbi bolygok is.
A Naprendszerben pl. az egyik legjelentosebb perturbalo tenyezo a Jupiter, de a Merkurt az osszes tobbi kozeli bolygo is birizgalja. Ezek mindegyike okoz periheliumelfordulast.
A kerdes az, hogy sikerul-e a mert periheliumelfordulast teljes mertekben megmagyarazni? Nos - ha jol ismerem az eredmenyt - a Merkurnal marad egy merheto elteres, amit az altalanos relativitaselmelet szamlajara irnak. Azert a Merkurnal lep fel ez leginkabb, mert ez van legkozelebb a Naphoz. Helyesen irod, hogy a tobbi bolygonal is van periheliumelfordulas, de a Merkur elfordulasa sem teljes mertekben relativitaselmeleti korrekcio (sot, ha jol tudom, nagyobbik resze a tobbi bolygo hatasara vezetheto vissza, es csak kisebb jarulekot ad az altalanos relativitaselmeleti korrekcio).