Kedves Kis Ádám!

> Ezek a példák valamennyire mégis azt mutatják, hogy az adott szavakban levő (első) ö a kr jamgkapcsoilat feloldása. Számomra ezt valamennyire alátámszatja a kereszt szavunk etimológiája, a krst szláv szó.

Ezentúl nem hiszem, hogy vitatkoznánk bármiről is. Amit állítasz az ui. trívium. De ha jól emlékszem, az eredeti probléma ez volt: mi a Körmöc(bánya) szláv alapja: krem- vagy krm- szókezdet? A magyarban azonban korai, fősodorbeli hangfejlődést feltételezve, mintkét esetben kVrVm-[*] vokalizmust várhatunk. (A krm- > kVrVm- változást adatoló szl. krst > m. kereszt mellé odatehetjük a szl. chlm > m. halom-ot is. Ugyanakkor a krVm- > kVrVm- analógiára példa az általad hozott Kríz^ > Kőrös mellett a ószl. kroⁿg [orosz krug] > m. korong is.)

A krm- szókezdetre visszamenő etimológia a szláv és német névváltozatok miatt nem tartható. Ezekben a nyelvekben ui. a krm- várható feloldása kVrm-[**] (vö. korábbi példáim: ószl. c^rv > cseh/szlovák c^erv, ill. szl. chlm > n. Kulm ~ m. halom), míg a krVm- változatlan marad.

> Körmöcbánya után a FNRSZ-ben Környe következik. (2. onnan) A két helynév etimológiája sokban hasonlít.

Egy nagy különbség azért van: Környe esetén nem adatolt *krVn- kezdetű alak, ezért lehet *krn- szókezdetre visszavezetni [két elméleti lépésben: (1) msh.-torlódás feloldása: *kVrVn-; (2) a második mgh. kiesése a kétnyíltszótagos tendencia miatt *kVrn-].

------------
[*] A "V" bármely magánhangzó helyett állhat, míg a "C" a mássalhangzókat jelöli.
[*] A szl. chlm > cseh Chlumec-et kialakító ClC > CluC csak vokalizálódott szótagképző /l/-ek esetén lép fel sajátos cseh fejleményként (pl. a közép- és kelet-szlovákban már nem is figyelhető meg). Az /r/ hang esetén ilyen nem mutatkozik a csehben sem.