Semmi bajom a nosztalgiakoncertekkel - amennyiben azt egy már halott zenekartól kapom és a beharangozók is egyértelműen csak ennyit igérnek. A Loksi esetében (naívan?), különösen egy új albumot a kezemben tartva, NEM erre számítottam. Azt hittem, hogy egy még élő zenekar képes és AKAR is újat nyújtani, nem csak hogy új számaikat is eljátsszák, hanem a régieket is átdolgozzák, felújítják, újraértelmezik. Most vagy én tévedtem ebben egy baromi nagyot (ami hatalmas csalódást jelent nekem), vagy a közeljövőben turnéra indulnak egy vadonat új programmal. (Ez utóbbira azonban sajnos kevés esélyt látok...)

A 'Képzelt riport' koncert abszolút nem mozgatott meg bennem semmit (ill. újfent konstatálhattam, hogy Borlai k*jó, ezt viszont eddig is tudtam), de türelmesen kivártam nem csak ezt, hanem még a két majom újabb kritikán aluli ámokfutását is.

Nagyon jól kezdődött a koncert! Őszintén: annyira megörültem azoknak a daloknak; annyira jól indult az egész, hogy ekkor még tényleg azt hittem, végre megint egy olyan igazi Loksi-koncerten vagyok, mint legutóbb 1985-ben. A 'Pokolba már a szép szavakkal' és főleg 'A dal a miénk' pont olyan kellemes meglepetés volt, amitől fülig ért a szám.
Aztán jött a 'Zenevonat" és vele a lelombozódás és a csalódások sora. Nyögvenyelős előadás, újramelegített konzervek, semmi valódi újítás. Nem csodálom, hogy Somló is olyan unott képpel, kényelmes rutinból nyomta végig az egészet, mint még talán soha. Én tényleg nem értem, hogy miről szólhattak a mostani próbáik...! Talán arról, hogy "hogyan is játszottuk ezt TÍZ ÉVE a Búcsúkoncerten?" és semmi többről???

TÉNYLEG nem tartották fontosnak, hogy akár csak EGYETLEN új nótát megtanuljanak és eljátszanak, amikor per pillanat úgy tűnik, megint nagyon hosszú időre ez volt az egyetlen fellépésük??? (És most ne hozzátok szóba nekem a 'Magyarországot', mert bár ezt is a max. 4 kellemes meglepetés közé sorolom, de egy-(2)szál gitárral elpöngetni egy dalt - a szöveget monitorról olvasva - azért NEM ugyanaz, mint meghangszerelni, megtanulni és begyakorolni!) Elhangzott még a jól ismert 'This Is Not America' a 424-esről, aztán ennyi... :( E két (fél-)dal kivételével az EGÉSZ KONCERTEN NEM HANGZOTT EL SEMMI, AMI HÚSZ ÉVESNÉL ÚJABB LETT VOLNA!...

Pedig baromi jó lett volna hallani az újakat, érezni, hogy igenis van még spiritusz a csapatban. Persze, nem gondolom, hogy ne tudták volna eljátszani őket, ha nagyon akarták volna. James a legjobb zenészeink egyike, Jánoska vérprofi - és hát ott vannak a bérelt muzsikusok is. Nagyon nagy csalódás volt számomra, hogy nem merték meglépni az új dalok előadását.

A fentiek ellenére nagyon jó volt hallani a 'Visszatérés'-t és a 'Mindenki'-t is, de sajnos a koncert túlnyomó részét a csalódottságtól földbe gyökerezett lábbal álltam végig, a 'Neked írom a dalt' közben pedig már tényleg fontosabb volt az, hogy a tömegnyomort megelőzve próbáljunk átjutni a sziget hídján...

Ezzel nem akarom (és nyilván nem is tudnám) senkinek a kedvét szegni - tiszteletben tartom, hogy nagyon sokaknak szép élmény volt az egész buli. Úgy látszik, csak én mentem oda túlzó elvárásokkal. Nekem igenis MINDEN koncert azt a várakozást jelenti, hogy vajon az illető ott és akkor mi újat tud mondani nekem. Ha semmit, akkor inkább meghallgatom otthon lemezről.