Kedves Kis Ádám!
Szlavistának veszélyes szláv témát feldobni :-)
> A Körmöcbányás er/re váltakozás tudtommal egy szabályos hangtani változás a szláv nyelvekben, amely segítségével különbséget lehet tenni az ágak között.
De igen régi, a történelmi korok előtti változás: ezzel léptek ki a szláv nyelvek a (hipotetikus) balti-szláv egységből, vi. a feltételezett időpont a középső ősszláv periódus: i.e. VII. sz-től i.u. IV. sz-ig. Ezután a folyamat lezárul (az északon maradt, és így az adott korban már periferikus pomorán nyelvek -- poláb, kasub, szlovinc -- esetén nem is tudott teljesen lejátszódni), csupán a keleti szláv nyelvjárások szúrnak be az i.u. IV-VIII. sz. (kései ősszláv kor) során egy magánhangzót az újonnan jött szókezdő msh-torlódásba. Tehát a Körmöcbánya település nevének fejlődését ez a jelenség már nem befolyásolhatta.
> a megye és a mezsgye szó etimológiailag ugyanarra a szláv alakra megy vissza, csak az egyik nyugati, a másik délszlávra
Mindkét alak délszláv. A megye nem lehet nyugati szláv, mivel a nyugati szláv nyelvekben itt /dz/ (ill. ebből a csehben /z/) van, vö. szlovák medza, cseh mez 'mezsgye; határ'; szlovák medzi, cseh mezi, lengyel mie,dzy 'között, közé'.
Ellenben a régi *dj hangkapcsolat sorsa a délszlávban nem egységes: a bolgárban /zsd/, a macedónban /gy/, a szerbben--to-horvátban /dzsj/, a kaj-horvátban--szlovénban /j/. A megye szó eredete így a szerbhez--to-horváthoz köthető, mivel egyrészt a régi magyar /dzsj/-k mindegyike /gy/-vé vált, másrészt a délszláv nyelvjárásterület egy részén is [gy]-nek ejtik a /dzsj/. A szó jelenleg is megtalálható a szerb-horvát irodalmi nyelvben, vö. medjiti 'határol; vmivel határos', ill. medju 'között; közé', sőt a szerb változatban máig él a medja 'mezsgye, határ; sövény, gyepű; alacsony kökerítés' szó.
A fentiek szerint a mezsgye is egy specifikus délszláv nyelvhez, a bulgárhoz köthető, vö. mai bulgár mezsda 'mezsgye', mezsdu 'között; közé'.
