kiran: Na akkor lássuk a medvét:

1. "Dzsoszer - Medum - Sznofru 1. - Sznofru 2......"
Dzsószer piramis - 60m magas, 123x107m
Médumi piramis 93,5m magas, 147x147m
Sznofru 1. - 104m magas, 220x220m
Sznofru 2., 105m magas, 188,6x188,6m
Kheopsz. 146m magas (volt), 230x230
A számok egyre nagyobb piramisokat mutatnak, ezt nevezhetjük fejlődésnek, bár a dolgok lényegéről semmit sem árulnak el. Nézzük a belső szerkezetet: a Dzsószerrel viszonylag könnyű dolgunk van, mert belülről is látható, hogy toldogatták meg az eredeti masztabát (sírkamra, királyné kamrája, kék-fajanszos kamra, gyermekek-kamrája, kőedények kamrája, hercegek és hercegnők sírkamrája) tehát megvannak a kiszolgáló helyiségek is. Találtak benne edényeket, többezret féldrágakőből és egyéb értékes tárygakat. (Ezeket miért nem vitték el a lopós turisták???). A Dzsószer-piramis technikai kivitelezése mindenesetre egy zsenire vall, de a piramis maga bizonyítja funkcióját.
Médum: bejárat-folyosó-sírkamra. A piramis szerkezetén szintén látszik, hogy több lépcsőben épült, ahogy kiegészítgették.

Sznofru 1.: bejárat-folyosó-és három szoba. Ha kiran a fejlődésről beszél, itt valóban tetten érhető a Nagy Galériához hasonló szerkezet. Sznofru 2. szerk. szinte ugyanaz.
Kheopsz: a legnagyobb. Azzal a dilemmával persze már az egyiptológia is szembesült, hogy semmit se tudunk Kheopszról, mégis akkora síremléke van, mint 5 másik fáraónak. Hadd ne elemezzem itt a belső szerkezetét, de lényegileg tér el az elődöktől is és az utódpiramisoktól is. Ráadásul olyan méretű köveket is beleépítettek, amelyeket egyetlen más piramisba se, ezeket egy-két ezer ember tolta a helyére állítólag. (Inkább mint telekinézissel:)) És ugyebár nem találtak benne semmit se. innen persze mindent elhordtak, máshol meg félmunkát végeztek.
Khephrén-piramis: majdnem akkora, mint a Kheopsz. Mutatnak hasonlóságot, de a Khephren-piramis szerkezete jóval egyszerűbb, ahogy Mükerinoszé is. A Mükerinosz-piramisban lássunk csodát van díszítés pl. az előkamrában. Maga a szarkofág is díszített volt ami sajna a tengerbe veszett. A Mükerinosz-piramis ezenkívül tartalmazza a kellékeket: előkamra, falfülkék, ahová a halotti felszerelést helyezték.
Valóban van hasonlóság a Sznofru-által épített piramis és a Kheopsz között. De ez mit bizonyít. Ez olyan kb. hogy a Mercedes is gyárt autót meg a BMW is, hasonlítanak, de mégse. Szóval konstrukciójában, kivitelezésében és szerkezetében lényeges eltérések vannak a kettő között.
Vissza a kövekhez amit emlegettél: szóval hogyan lehet 400 tonnás köveket a helyükre rakosgatni a kor akkori technikai színvonalán? Biztos lehet csak sok ember kell hozzá.
De lépjünk tovább. A következő dinasztia első piramisa - Uszerjaf, Szahuré - enyhén szólva romosak. Hová lett a tudás és a precizitás. És erre nem válasz az, hogy "divatba kezdtek jönni" a halotti templomok. Ettől még a fáraó végső nyughelyét illett volna időtállóra építeni. Ez olyan kb. mintha holnaptól újra a T-modellt gyártanák (csakhogy maradjak a kocsi hasonlatnál.)
És az hogy nincs felirat. Felirat nincs de más sincs. Ui: Dzsószerben találtak tárgyakat, türkizkék fajanszlap borítást, dzsed-oszlopokat. A Sznofru-piramisban az előkamra záróköveit csillagok díszítik. Szahuré-templomát sok relief díszíti. Ezek Kheopsznál és Khephrennel hiányoznak.Vajh miért? Az utódok - lsd. V. dinasztia - pedig már írogattak is. A három gizai piramisban pedig nem találtak semmilyen olyan régészeti leletet, ami azt bizonyítnaá ,hogy ezek bizony síremlékek voltak. Megvannak a kőládák, de ezek miért szarkofágok?
Ami a dioritot illeti: én benne lennék, valaki szerezzen egy bronzfűrészt és egy dioritdarabot és próbáljuk meg elfűrészelni. És fúrni bele egy szabályos lyukat. Mondjuk a szarkofág az gránit, hogy pontosak legyünk. Aki látta már, hogy manapság milyen gépek kellenek hozzá, hogy gránitlapokat pontosan méretre igazítsanak az tudja miről beszélek. Egy burkoló jól elszenved a mai gépekkel is, amikor gránitot kell méretre vágnia. De amíg nincs meg az empíria, hogy hogyan lehet bele szabályos lyukat fúrni, addig inkább elhiszem a Bauval-filmben bemutatott szakértőt, aki azt mondja, "ha ma kéne kifúrni a fúró a gránitban 0,002 hüvelykkel haladna fordulatonként. Ennél viszont sokkal nagyobb fordulatszámú fúróra van szükség hogy a gránitszarkofágba egy olyan lyukat fúrjanak, ami ma is látszik rajta."
paul 2: Nem vagyok sértődős alkat. Rám is lehet legyinteni nyugodtan. Én tiszteletben tartom bárkinek a véleményét és nem vagyok valamely dogmához ragaszkodó, meg lehet győzni a véleményem ellenkezőjéről is.
Egyébként meg nem jó az érved. Ugyanis ha szellőző a szellőző annak miért nem elég egy durva felület, miért kell azt halálsimára csiszolni? Ezenkívül, amelyek nem mennek ki a szabadba azok micsodák? Álszellőzők? a 3. pont se stimmel. Lehet látni, ahogy az Upuaut elindul és megy-megyeget, szép durvák és rücskösek a falak és egyszer csak- még nem látni az "ajtót"- simává válnak a falak, majd néhány perccel később eljutunk az ajtóhoz. A következő érved is sántít: Egyiptomnak pont az az érdeke, hogy minél nagyobb szenzáció legyen, mert akkor tódul a nép, ha valami érdekességet láthat, persze így is tódul, csak normális szinten. 5. pont: " a kamra nem tágas". Nézd meg egy kicsit jobban és rájössz, hogy bizony jó pár "szarkofág" elférne még benne, bizony, hogy tágas. Bevallom őszintén az utólag való beletemetkezéses mondatom igen viccesre sikerült bár nem tudom miért írtam. Persze, hogy utólag temetkeznek bele. (Egy oda.) Talajvíz: lehet. Bár ahhoz képest, hogy víz alatt dolgoztak elég sok mindent a helyére tudtak tenni odalenn. Fogalmam sincs mi volt a Nagy-Galéria célja, de mielőtt megköveztek, nem hiszem hogy a Daniken-szerinti űrhajókilövő állomás volt:)) Mivel pedig nem vagyok statikus fogalmam sincs hogy statikailag van e valami funkciója, szerintem egy sima mennyezet megtette volna. Ami a kamrákat illeti, hol vannak, hol nincsenek, hol van több, hol van kevesebb. A Kheopszban pl. nincsen. És az hogy miért királykamra, meg királynő kérdezd az egyiptológusokat.
Szóval ha valóban síremlék, miért nem talált benne senki, még Mamun kalifa sem egy árva törött cserépdarabkát vagy bármit? Miért üres?