Tegnap telefonon hosszasan elemeztük CC-vel a történteket, de itt is meg kell említenem, h. Vincere sárgul az irigységtől... Megszámlálhatatlan alkalommal voltunk együtt színházban, és pont akkor kell ilyennek történnie, mikor én nem vagyok ott! Ez lenne a sors?!
Lényeg az, h. megállapítottuk, most már van értelmes alapja annak, h. felvegyük SZ.T-vel a kapcsolatot, pl. valahogy rábírni, h. nézzen ide, esetleg írjon nekünk... Muszáj tudnia, h. van egy csomó ember, aki nem a Valami Amerikából ismeri (még ha ennek örül is, és még ha meg is van róla győződve, h. a Súgó Csiga díjat is a film miatt kapta), hanem igen nagyra értékeli a színházi szerepekben nyújtott teljesítményét is.