matula12 Creative Commons License 2002.05.22 0 0 268
Csak most vettem észre, hogy a most következő cikknek kelle az elsőnek lennie. Sajnos nem tudom hol jelent meg.
1981 május 1.

Együttes kísérletezés

Minden új rockcsapat a kezdeti ambíciók mellett két dologra mindig komoly súlyt helyez. Az egyéni hangzás mind zenében, mind szövegben, s nem akármilyen szempont az adott csoport elnevezése sem. A Solaris együttes úgy tűnik, az eltelt egy év alatt bebizonyította, hogy a lelkesedést valóban kísérletező, egyéni hangú muzsika követte, s a nevük is illik a csapat által választott stílushoz. A fiatal együttes—átlagéletkoruk 20 év — tagjai; Tóth Vilmos dob, Kollár Attila fuvola, Kisszabó Gábor basszusgitár, Erdész Róbert orgona, Cziglán István gitár, szinte minden jelentősebb rockfórumon bemutatkozott már. Érdekes kísérletnek bizonyult. A fuvolákat nem a szelek fújják című groteszkjük, melynek zenéjét s a forgatókönyvet is az együttes tagjai írták. A Solaris azon kevés fiatal
zenekar közé tartozik, amely már két rádiófelvétellel (Éden, Ellenpont) és egy fél kislemezzel (Solaris-szvit) büszkélkedhet.
— Honnan az együttes neve?
— A Solaris Stanislaw Lem egyik regényének a címe, melyből film is készült. Lem több sci-fi-témájára írtunk zenét, szinte minden szerzeményünket a tudományos-fantasztikus témavilágból merítjük, a sci-fi hazai képviselőjének, Zsoldos Péternek is megzenésítettük két művét, a Távoli tüzet és a Viking visszatért címűéket.
— Új stílussal nehéz betörni. Ti hogyan neveznétek a Solaris stílusát?
— Mivel a mi zenénk, legszívesebben Solaris-stílusnak neveznénk. Ha viszont meg kellene határozni az eddig kialakult kategóriák szerint, akkor szimfonikus rockot mondanánk. A szimfonikus rockon a zenei építkezés formáját értjük, igyekszünk elkerülni a hagyományos hangszerelési formákat. E stílus révén lehetőség nyílik a többszólamúságra, az összhangzás is nagyobb teret kaphat, nem muszáj egyfolytában döngeni a basszusnak, s a dobnak sem kell csupán alapot játszani, akár külön hangszerként is használhatjuk. Igyekszünk kikerülni a kemény rockot, egyre több hangszert szeretnénk a továbbiakban bevonni zenénkbe, billentyűsöket, szaxofont, akusztikus gitárt, egyelőre ennek csak anyagi akadályai vannak.
— Rádiófelvételeteken ének is hallható, koncertjeiteken viszont nem énekeltek. Ismerve a hazai lemezfogadtatás gyakorlatát, szinte kötelező az énekes beépítése a zenébe.
— Távolról sem a popularitás miatt, de lesz énekesünk. Solaris hangzásához a kidolgozott, tiszta vokál a legalkalmasabb, ami eddig csak a stúdióiban sikerült. Törekedünk egyfajta monumentalitásra, hangzási tökéletességre s ugyanezt szeretnénk elérni, kifejezni a szövegekkel. Egyelőre, s itt megint a technikai feltételekre utalunk, nem lesz ének, az Éden szólamait a dallamhangszerek pótolják a koncerteken.
— A Solaris groteszkje egy paródia volt, vagy egy próbálkozás kezdete?
— Számunkra ez nagyon fontos játék s a vélemények alapján elmondhatjuk, sikeres volt az első kezdeményezés. Már dolgozunk a folytatáson, mely szintén egy hosszabb lélegzetű, de más stílusú színpadi mű, egy balettszvit lesz. Az eltelt év alatt, ha nem is teljesen, de megtaláltuk zenei nyelvünket. Sok segítséget jelentett a rádiófelvétel és a kislemez is. A továbblépéshez rengeteg idő kell, minden ötletet többször is kipróbálunk, de, csak azt építjük be a műsorba, ami a többszöri visszahallgatáskor is tetszik. A komponálást és a hangszerelést is együtt dolgozzuk ki, fontos, hogy az együttes minden tagja elmondja javaslatát. A siker eléréséhez, megtartásához továbbra is a legfontosabb az együttes kísérletezés.
(Z. J.)