Pár régi, de talán még mindig helytálló megállapítás államdósság ügyben:
www.kancellaria.gov.hu
2001. július 23-28.
ÁSZ: csökkenő államadósság, átláthatósági problémákkal
Elkészült az a jelentés, amelyben az Állami Számvevőszék az államháztartás belföldi adósságát, illetve a központi költségvetés belföldi követelésállományának kezelését vizsgálta. Az egyik legfontosabb megállapítás szerint - a kormánynak, illetve a pénzügyminiszternek adott törvényi felhatalmazások ellenére - megoldatlan az egyes állami alrendszerek (társadalombiztosítás, helyi önkormányzatok, elkülönített pénzalapok) adósságának összevont, együttes, megbízható bemutatása, esetleg konszolidálása (azaz az átfedések, halmozódások kiszűrése). Az ÁSZ szerint az államháztartás jelenlegi információs rendszerében nem lehetséges a belföldi államadósság egységes, megbízható számbavétele.
A Magyar Nemzeti Bank éves jelentésének adatai szerint az államháztartás bruttó bel- és külföldi adósságállománya - leértékelési vagy MNB-devizaadóssággal együtt - 1997 és 1999 között 28%-kal, 5440,3 milliárd forintról 6964,3 milliárd forintra nőtt. Az államháztartás adósságának szintje - azaz a bruttó államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya - ugyanezen időszakban 63,7%-ról 61,1%-ra csökkent. A 2000. évi előzetes adatok szerint az államháztartás bruttó adósságállománya 7321,5 milliárd forint volt, ami a GDP 56,9%-át tette ki. Az MNB adatai szerint ebből az összes belföldi adósság 4833 milliárd forintra, azaz a GDP 37,5%-ára rúgott.
A központi költségvetés közvetlen külföldi adóssága az 1997. évi 315,3 milliárd forintról 1999. december 31-re 948,3 milliárd forintra nőtt. Az előzetes 2000. évi adatok szerint év végén a külföldi adósság 1084,5 milliárd forint volt, ami a GDP 8,4%-át tette ki. A központi költségvetés belföldi adóssága 4720 milliárd forint volt.
Az állam piaci forintadóssága 1997. december 31. és 2000 utolsó napja között közel kétszeresére emelkedett. Az állam terheit fokozta, hogy - a hosszabb lejáratú zárt kibocsátású állampapírok állományának csökkenése miatt - erőteljesen mérséklődött az adósságot finanszírozó állampapír-állomány átlagos hátralevő futamideje. Az ÁSZ vizsgálata is jelzi: jó adós a magyar állam, hiszen minden hitelszerződésében, minden nyilvános kibocsátási ajánlatában, minden jegyzési tervében szereplő kötelezettségének eleget tett, sőt előtörlesztéseket is teljesített.
Az adósságénál kevésbé szabályozott az állami követelések nyilvántartása. Ezt még a törvény szövege szerint sem kell egységesen számba venni és bemutatni. A számvevők megjegyzik: a vizsgált időszak zárszámadási törvényei e követeléseket nem minősítették még aszerint sem, hogy azok lejártak-e, esetleg kétessé váltak-e. A központi költségvetés követelésállománya az 1997. év végi 1004,7 milliárd forintról 1999. december 31-re 1202,3 milliárd forintra nőtt, az előzetes adatok szerint 2000. december 31-én 1116,0 milliárd forint volt.
A követelésállományból a hitelkövetelések összege, az 1997. december 31-i 51,1 milliárd forintról az 1999. év végére 33,4 milliárdra, az előzetes adatok szerint 2000. december 31-re 25,2 milliárd forintra csökkent. A központi költségvetés belföldi adósokkal szemben fennálló követelése egyébként markánsan, a felére csökkent: az 1997-es 51,137 milliárd forintról 1999. december 31-re 33,380 milliárdra, majd egy évvel később 25,190 milliárd forintra. Befejezett felszámolások és elengedett követelések miatt e négy év alatt 5,509 milliárd forint veszteség keletkezett.