Az "űr" a tudomány módszereitől és az elvárásoktól függ.
A régészeti módszerek tökéletesedése, a régészek alaposságának növekedése leleteket "proodukál" ott is, ahol korábban nem találtak, sőt ott is, ahol korábban már "mindent" megtaláltak.
(nem rég olvastam, hogy kutatók átvizsgálták annak az ásatásnak a "meddőjét", mely a neandervölgyinek nevet adó leleteket adta. És találtak egy csomó apróságot, amit annak idején egyszerűen félrelapátoltak, csontdarabkákat, stb)

Az űr, azaz a leletek ritkasága nagyon jól magyarázható a természetes anyagok használatával.
Gondold végig, mi marad egy nádfedeles vályogházból, ha a tulaj kiköltözik és sorsára hagyja. A tetőszerkezet pár év alatt megbomlik, utána eláznak és elmállanak a falak, a gerendák még bírják egy darabig, de száz éven belül azok is elkorhadnak.

A szemetet nem a házban gyűjtötték, a használható eszközöket elvitték, ha nem katasztrófa döntötte romba a házat, tehát a jellegtelen földkupac mélyén lehet találni egy összeégett részt, a hajdani tűzhelyet, körülötte esetleg földbe taposott magvakat, ami az élelemből elhullott, és slussz. Az ilyet száz éve egyszerűen nem tekintették lelőhelynek.

Ráadásul ezek a települések a legjobban lakható helyeken voltak (majd hülyék lettek volna máshova menni) tehát terület később is lakott, vagy legalábbis használt lehetett, ami a nyomokat erősen pusztította. Az első kerámiatárgyak keménysége is messze alatta maradt a későbbieknek, tehát a szemétdombra hajított cserepeket is jórészt megette az idő pár száz év alatt.

A barlang tehát kedvezőbb a régészek szempontjából, de a barlangok száma véges, helye esetleges, a jégkor végén egyszerűen előnytelenné vált bennük lakni, az önző ősemberek tehát otthagyták azokat, velünk mit sem törődve.

Occam borotvája éppen az egyetemes katasztrófát nyisszantja le szerintem. Ugyanis 1 db egyetemes katasztrófa több, mint 0 db. A helyi katasztrófákon meg nincs mit nyiszálni, azok vitathatatlanul vannak ugyanis. A történetek hasonlóságát pedig az magyarázza, hogy vízözön lényegében kétféleképpen lehetséges: a víz vagy alulról/oldalról jön, vagy felülről.
A felülről jövő túl sok vizet fentől küldték, ez a Noé Classic változat. Az alulról jövő víz az Atlantisz Classic. Érdekes a Fekete-tengeri Noé-változat, ami ugyan alsó/oldalsó irányból érkező vizet tételez fel, de logikus a magyarázata annak is, hogy miért tekintették ezt az átélők mégis felsőnek: a vízesés mennydörgő hangja és messze szálló vízpermete miatt.

Még valamit fontolóra kell venni: a történetek idővel színesednek, ha marad, aki kiszínezze őket. Egy
egyetemes katasztrófát viszont elég nehéz egyenletesen elosztani a Föld felszínén, azaz úgy, hogy mindenhol maradjon annyi ember, aki "arról koldul", azaz az epicentrum környékén se legyen a csapás mindent elsöprő erejű, de a Föld túlsó oldalán is megemlegessék. Helyi katasztrófákkal ez magától értetődik.