Először írok ide. Sziasztok!
Nagyon szeretem a Solarist. Először egy Napoleon Boulevard lemezkritikáiban olvastam, hogy „volt egy zenekar – a Solaris -, amely nagyon igényes zenét játszott, eredeti volt és népszerű is. Azt hiszem sokunkban él az akkori zene”. Mióta ismerem Zenéjüket nekem a Solaris a No.1 Amennyiben összejönne egy magyarországi koncert - ott lennék, pedig nem Magyarországon élek.
Nemrég egy barátomtól kaptam kb. 20 fénymásolt újságcikket a Solarissal illetve az NBD-vel kapcsolatban. Sajnos nem mindegyiknél van feltüntetve a dátum és az újság neve. Megpróbálom időrendbe itt közzétenni őket. Igyekeztem a scennelés, karakterfelismerés hibáit kiszűrni, ha mégis maradtak: bocs.

A Solaris M' ars poeticája

Apokalipszis, Solaris, Óz, A viking visszatér – íme néhány cím a Solaris együttes rádiófelvételei közül, melyeket nap mint nap hallhatunk a rádió különböző adásaiban, olykor még szignálként is.
1980 februárjában, egy tehetségkutató verseny előtt néhány nappal alakult a zenekar, s az elmúlt évek alatt tizenöt szerzeményüket rögzíthették a Magyar Rádió stúdiójában. A 24 éves átlagéletkorú csoporttól. (Erdész Róbert billentyűs hangszerek, Cziglán István gitár, Pócs Tamás basszusgitár, Kollár Attila fuvola, Gömör László dob), instrumentális rockzenét hallhatunk, a hetvenes évek elejének, közepének oly népszerű, progresszív-rocknak elnevezett muzsikáját.
— Itthon ilyen zenét nem játszik senki — mondja Erdész Róbert billentyűs. — Talán egykor az East, de ők inkább az SBB vonalhoz tartoztak. Sajnálatos, hogy annak idején az ezt az utat kővető hazai zenekarokat, a V’73-at, a Panta Rheit elsorvasztották. Nálunk a téma —, a dallamcentrikusság a döntő, a progresszív-rock jelzőt vállaljuk.
— Az elmúlt évtized hagyományai alapján a 80-as évek progresszív muzsikáját kívánjuk megszólaltatni — egészíti ki társát Cziglán István. — Az együttes ezt az irányzatot elsősorban dallamvezetésben, hangszerelésben igyekszik követni. De sokan arról is meg vannak győződve, hogy felvételeinken improvizálunk.
— Valóban, egyetlen, improvizatív hang sem csendül fel szerzeményeitekben?
— Úgy érezzük, hogy a rögtönzés, amely például az Emerson Lake and Palmerre, vagy a King Crimsonra jellemző volt, esetünkben visszafordulás lenne. Egy improvizáció sikerülhet nagyon jól, kifejezheti a zenész érzelmeit, de gyengébben is, még a legnagyobb muzsikusnál is — folytatja a gondolatot Erdész Róbert. — Nekünk az a célunk, hogy előre kidolgozott kompozíciókat szólaltassunk meg, nem az, hogy öncélúan bizonygassuk, ki hogy tud bánni hangszerével.
— A próbákon egy-egy adott témára rögtönzünk, de a végén csak azt tartjuk meg, amit jónak érzünk — mondja Kollár Attila, aki Török Ádám mellett az egyetlen hazai élvonalbeli rockfuvolás. —Ezért lassan születik meg egy-egy szám, amely valójában volt improvizációk sorozatából épül fel, de végül is minden hangja kidolgozottá válik.
— Az az irányzat, amit vállaltok, nagyobb lélegzetű zenedarabok alkotására is alkalmas. Eddigi felvételeitek mégis három-öt perces számok. Mi ennek az oka?
Erdész Róbert — Koncertműsorainkban kezdettől fogva szerepelnek hosszabb kompozíciók. A rádióban azonban köztudottan ritkán forgatnak le tíz-tizenöt perces felvételeket, s mivel ott fogadták el munkáinkat, így elsősorban a rövidebb számainkat rögzíthettük. Első nagylemezünk A oldalán azonban már ott szerepelhet a Marsbéli krónikák című, huszonhárom perces, hat tételből álló darabunk.
Rádiófelvételeivel a Solaris már legalább két esztendeje bebizonyította, hogy a nálunk ritkaságnak számító zenei nyelvet választva megérett arra, hogy önálló albuma jelenjen meg. Ezért is furcsállottam, amikor jó egy esztendeje a Rádió egyik könnyűzenei vezetője az egyik adásban kijelentette: színvonalas a Solaris muzsikája és ha az együttes szerez még egy énekest is, akár nagylemeze is lehet majd. Hogy miért kell ahhoz zenei hátét, sőt stílust változtatnia egy már tudásáról tanúságot tevő zenekarnak, hogy nagylemeze készülhessen? Ki tudja? Szerencsére nem került rá sor.
(„Úgy érezzük, sokat veszítene minőségéből a zenénk, megszűnne kompozíciós szabadságunk, a refrén-versszak-refrén sémában kellene gondolkodnunk" — vallják a Solaris tagjai.) Az együttes nem követte más zenekarok példáját, s ennek ellenére — némi késéssel — mégis megszülethetett első albuma,
— A nagylemez B oldalam hat számunk került — folytatta a Solaris-korong bemutatását a csapat billentyűse. — Közülük egy új szerzemény hallható, a M'ars poetica, négy korábbi rádiófelvételük végül pedig egy harminchárom másodperces darab. Ez az E-moll előjáték című blockflöte-trió, amelynek mindhárom szólamát Kollár Attila játszotta fel. Régebbi felvételeinket, ahol úgy éreztük, szükséges, új hangszerelési ötletekkel gazdagítottuk a P Stúdióban. Huszonegy napon, százötvenkét órát dolgozhattunk a lemezen, Kecskés Sándor hangmérnöktől nem tudtunk olyat kérni, amit ne teljesített volna. A negyvenhat perces album zenei rendezője maga a zenekar volt.
A Solaris az elmúlt ősszel új klubjával hívta magára a figyelmet, amelynek a Fővárosi Művelődési Ház adott otthont. Ez a klub egyben jó reklám is az együttesnek: tudományos-fantasztikus filmeket nézhetnek a fiatalok, vagy előadásokat hallgathatnak a tudományok világából.
— Az FMH-ban korábban is játszottunk és a klub létrehozásának gondolata is foglalkoztatott minket. Próbálkoztunk több egyetemen, végül az FMH-vei kötöttünk szerződést — mondja Cziglán István. — Minden második alkalommal lépünk fel vendégmuzsikusokkal, s olyan kéthárom hangszerre írt zenedarabok bemutatására is lehetőségünk nyílik amelyekre hagyományos koncerteken nem lenne mód. Zongora-blockflöte, két gitár-fuvola felállásban adhattunk például kis kamarakoncertet. Számunkra a tudományos-fantasztikum nem egy felvett image, amit a siker, vagy a leendő siker reményében is viselünk. A sci-fi iránti rajongásunk egyidős a zene iránti szeretetünkkel. Nevünket is azért választottuk, mert mindannyiunknak kedves ez a téma. És ha észrevetted, szinte mindegyik számunk egy-egy könyv címe is, egy-egy szerzemény a könyvbe foglalt történet hangulati összefoglalása.
Ehhez kapcsolódva jegyzi meg Kollár Attila: — A sci-fi irodalom mellett más műfajokat is igyekszünk zenénkhez közelíteni. Az M. Kecskés András vezette Corpus pantomim-együttes két színdarabjához is irtunk muzsikát. Május végén a Planetáriumban, élő lemezbemutatónkon lép fel velünk András, a Lézerszínház társulatával együtt.
— Várható-e a jövőben valamiféle változás az eddig ismert Solaris hangzásban?
— Énekesünk továbbra sem lesz — válaszol Erdész Róbert. — De szeretnénk még jobban kihasználni az elektronikát, sok új hangszert kipróbálni, egyszerre több billentyűsön játszani. Akusztikus gitárral, gordonkával és blockflötével is bővíteni akarjuk hangszerelésünket.

Falus Tamás
Magyar ifjúság (?)