Kijelölt pálya - A minimálbér utáni szja eltörlése
Magyar Narancs - 2002. május 16., csütörtök 10:46
Az új kormánynak teljesítenie kell az MSZP és az SZDSZ kampányban tett ígéreteit. Többek között el kell törölnie a minimálbér személyi jövedelemadóját, meg kell szüntetnie a fix összegű egészségügyi hozzájárulást. A Narancs kalkulációi szerint a fenti intézkedések eredményeként egy kétkeresős átlagcsalád csak az idén 64 440 forinttal kaphatna többet, és még egy a minimálbér szintjén élő pár is egy teljes havi nettó bérrel, 40 440 forint plusszal számolhatna éves szinten.
A választási ígéretek sok politikus szerint arra valók, hogy azokon kívül, akiknek tették, mindenki más - de kiváltképp az ígérgetők - elfelejtse őket. A 2002-es kampányban még a szocialisták sem emlegették föl (a Fidesz meg pláne nem), hogy Orbánék 1998-ban az egészségügynek nem kevesebb, mint 400 (négyszáz) százalékos béremelést helyeztek kilátásba. Ehelyett az jött át, hogy a Fidesz-kormány ideje alatt 19 500 forintról 50 000 ezer forintra nőtt a minimálbér. Azt a szocialisták sem hangoztatták, hogy az emelés legnagyobb nyertese a központi költségvetés volt (lásd: A magyar csoda, Magyar Narancs, 2001. december 20.), azt azonban igen, hogy kormányra kerülésük esetén eltörlik a korábban nem személyi jövedelemadó (szja)-köteles minimálbér adóját. A kiszivárgott hírek szerint erre október 1-jétől kerülhetne sor. Valószínűsíthető, hogy lényegében adósávemeléssel oldják meg a problémát - amivel sokan járnának jól. Egészen konkrétan - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint - 3 829 000 ember kapna havonta több pénzt.
Fantomizált televíziók
Bonyodalmak
Az esetleges október 1-jei szja-csökkentésnek nemcsak előnyei, hanem hátrányai is lennének. A könyvelők, bérszámfejtők és programozók egy része már most garantáltan hörög: a politikusi ígéret gyakorlati megvalósítása ugyanis tengernyi pluszmunkával és kényelmetlenséggel jár.
Ma már a bérszámfejtések java része személyi számítógépen történik. Éppen ez a programtípus az, amelyet a legsűrűbben kell változtatni ahhoz, hogy a jogszabályokhoz igazodjon. Ez esetben 2002. október 1-jétől át kell állítani a programokat, hogy képesek legyenek az adóbevallás készítésénél megkülönböztetni az év első kilenc hónapjában szerzett jövedelmet az utolsó három hónapban szerzettől.
Ráadásul a személyi jövedelemadóval kapcsolatos bevallások még a mainál is bonyolultabbá válnának, ami különösen azért jelent gondot, mert ma Magyarországon az adózók többsége adóbevallását maga készíti el (talán emiatt a bevallások több mint fele ab start hibás).
Egyszerűsítené a helyzetet, ha például minden érintett 2003. március 20-án, az adóbevallás készítésénél vehetne figyelembe egy szja-bónuszt. Igaz, ez esetben annak is járna kedvezmény, aki október elsejétől nem dolgozik. Ez ugyan ellentmond az eredeti célnak, viszont a módszer László Csaba pénzügyminiszter-jelöltet garantáltan megkímélné attól, hogy több hónapos folyamatos csuklás gyötörje.
A bevezetőben említett tételek közül a legkisebb - ámde legbosszantóbb - a televízió üzemben tartási díja. Abban nincs vita a szakértők között, hogy Magyarországon a háztartások 99 százalékában van tévé, nagyon sokban több is. Tény ugyanakkor, hogy a 2000-ben benyújtott 4,3 millió szja-bevallásból valamivel kevesebb, mint 1,8 millióan nyilatkoztak úgy, hogy tévét üzemeltetnek, s 720 ezren azt vallották, hogy üzemeltetési díjat nem fizetnek. (A törvény - a magánháztartásokban - a második és a többedik készüléket adómentesnek nyilvánítja, továbbá nem kell adót fizetni bizonyos koron felül sem.)
Úgysem fizetik
A lényeg: ma Magyarországon érvényben van egy olyan adófajta, amelyet a háztartások kevesebb mint egyharmada fizet. Az adó további specialitása, hogy beszedése jóformán többe került, mint az összege: például sokan, akik bevallják, valójában nem fizetik, a nemfizetésnek pedig nincs szankciója. Egyes hírek szerint akár már július 1-jétől eltörölhetik a tévé-előfizetési díjat. Ebben az évben azoknak, akik fizetik, 4440 forintos megtakarítást jelenthetne ez (a Népszabadság kalkulációi szerint az intézkedés nemzetgazdasági kihatása 8,55 milliárd forintra rúg).
A sokgyerekes kiskeresetűeknek mindegy
A minimálbér adómentesítése jelentősebb - akár 30 milliárdot is elérő - tétel. Ez a makroszint. A Narancs azt számította ki, hogy mit jelent mindez alulnézetből.
Először a minimálbérért dolgozó családok bevételeit vizsgáltuk. A tervezett megszüntetés a még gyermektelen, illetve az egygyermekes munkavállalóknak kedvező. A gyermektelenek havonta 6000 forinttal többet kapnának kézhez, ami számukra 15 százalékos béremelkedést jelentene (lásd táblázatunkat). Az egy gyermeket nevelők havi jövedelme 3000 forinttal emelkedne (7 százalékos többletbevétel). A kettő és többgyermekes családok jövedelme - a már meglévő adókedvezmények miatt - nem változna.
Az átlagcsalád bevételei nagyot ugranak
A magasabb jövedelmi sávba tartozók - vegyük például a havi 100 000 forintot keresőket (és nagyjából ennyi jelenleg a honi átlagkereset) - jobban élvezhetnék a beváltott ígéret következményeit. A gyerekszámtól függetlenül e családok havi bevétele minden hónapban 10 000 forinttal nőne. (Van egy speciális réteg: azok, akik munkahelyüket szeptember 30-án veszítik el, és semmiféle jövedelemmel nem rendelkeznek az év utolsó három hónapjában. Nekik az adócsökkentés - amíg új munkahelyet nem találnak - semmit sem jelent.)
Csenben élvezték a csomagot
A győztesek az egészségügyi hozzájárulás (eho) eltörlését is ígérték. A legújabb hírek szerint nem azonnal, hanem három év alatt szűnne meg ez az adó, amelyet 1999-ben 2100 forintról az Orbán-kormány emelt meg havi 3600 forintra. A 71 százalékos növelés miatt a munkaadóknak éves szinten - munkavállalónként - 18 000 forintos többletkiadást kellett vállalniuk. (Az eho azóta évi 300 forinttal emelkedett, manapság havi 4500 forint.) Az egészségügyi hozzájárulás bevezetése a Bokros-csomag része volt, azé a csomagé, amelyről a leköszönő kormányzat hivatalosan soha egyetlen jó szót nem ejtett, sőt mint a népnyúzás szinonimáját emlegette. Pedig csak tavaly majd´ 200 milliárd folyt a költségvetésbe a megemelt ehóból.
Több mint egy havi plusz
Összegezve: ha július 1-jétől valóban megszűnik a tévé-előfizetési díj és október 1-jétől nem kell szja-t fizetni a minimálbér után, 2002-ben egy kéttagú, személyenként bruttó 50 ezer forintos jövedelmű család összesen 40 440 forinttal több bevételhez jutna. Ha a család mindkét tagja a magyar átlagbérért dolgozik, akkor évi 64 440 forinttal kaphat többet. Mindkét esetben a jelenlegi egy főre jutó egyhavi nettó bérnél magasabb összeget kapnának - pluszban - a családok.
asz egészben az a legmókásabb, hogy attól leszünk gazdagabbak, amit eddig sem fizettünk [TV-díj], és ismét éljenek a gyermektelen, közteherviselés alól kibúvó polgár(?)társak!
a cikkírót asz sem zavarja, hogy kovácslacika már elismerte, hogy arról szó sem lehet, hogy mindenki részesedjen az 50.000 Ft-ig adómentes sávból. vagyis bármit találnak ki, valahol lesz egy 20-30e Ft-os sáv, ahova nem szabad bekerülnie senkinek, különben rosszabbul jár......
nem is beszélve arról a tényről, hogy a minimálbéren élők jelentős rásze vállalkozó, jövedelemeltagadó......
őket is támogatjuk ezentúl!
hála a 'szegénységpárti' megyesünknek.
