Kicsomagolom!
A mágneses térben a vezető hosszától is függ keletkezett feszültség: De mindig a csak a külső csúszóérintkező érintési pontja és a belső csúszóérinkező érintési pontja közé eső, és a lehetőleg homogén mágnesestérben lévő geometriailag felrajzolható sugárszakaszon keletkezik a feszültség. A toroidtrafóban a vasmag nem palást, hanem korong felületein elhelyezett tekercsszakaszok szerinti analógiára gondoltam. Azt hittem így képletesebb, és nem gondoltam rá, hogy ez félre érthető! Bocs!

Tere! Vigyázz ne értsd félre, itt nincs mágneses tér változás! A vezető bronz vagy réz korong együtt forog a mágnesekkel és így azok mágneses terével. Ez elég zavaró a működés megértésében de tény.
Csak úgy tudtam a kicsatolható feszültséget növelni, hogy két ellentétes mágneses irányú egységet szereltem közös tengelyre és így a két korong peremein kétszeres feszültség jelent meg. Érdekes, hogy így nem volt szükség a belső csúszóérintkezőkre!

Sajnos a méréseket még nem tudtam pontosítani mert az egyik mágnespár nem bírta a 8000-es fordulatot és szétrobbant! Majd szerzek másikat! Ha van valakinek ötlete honnan szívesen veszem!
Helló