Najó, najó, akkor mondom itt is...

Dehát ha mondtam már ott, akkor már úgyis mindenki itt is...Mert aki itt az ott is. Legalábbis, vagyis itt volt.
Mert elöször volt az ott. Teremtödött egy szép vasárnapon. Madarak pihenöben csicsergöztek.

Aztán lett az itt, amolyan péntek fele, de mindenki azt hitte, hogy a vasárnappal közeleg majd a világ vége ott.
Borús lett a látás, ködös felhöket sütött a nap, felülröl.

Igy aztán jöttek sokan onnan ide. De alighogy megérkeztek, elkezdtek csodálkozni fenékig, hogy itt nem olyan
mint ott. Illetöleg, hogy itt sem a tejföl a minden.

Aztán lett egy darabig az itt se meg ott se. Majd az itt is kicsit meg ott is kicsit. Olyan ez mint a négercsók:
Ha nincs akkor jó lenne, ha van akkor teli a szád vele.

Ez van, de én legalább megmondtam. Mostmár itt is...

:-)))

..