Ebben a kis topicban KOMOLY költeményekre számítok. Huszadik század leendő költő-óriásai, írjatok!

Mondjuk valami ilyesmit:

Nem adom fel!

Lelkem opálos, remegő tűzfalába
Vannak felvésve ezek a verssorok:
Bár halott reménnyel sírd az éjszakába:
"Egyedül vagyok!" De a szíved dobog!