További rothasztás várható az egészségügyben, jobboldali győzelem esetén.

Népszabadság
2001. április 4.


Mikola nem kapta meg a PM támogatását
Danó Anna

Egyelőre nem sikerült Mikola István egészségügyi miniszternek megszereznie a Pénzügyminisztérium támogatását 607 milliárdos konszolidációs tervéhez – derül ki a lapunk birtokába került munkaanyagból. A PM kifogásolja: miközben a szakmai program több százmilliárddal növelné az egészségbiztosító hiányát, a tervezett lépések nem javítanák az ellátás körülményeit.

A következő ciklusban 607 milliárdos többletet ígér az egészségügyi tárca konszolidációs terve az ágazatnak, amely egyebek mellett már a jövő év elejétől a bírák fizetéséhez igazítaná a kezdő szakorvosok bérét, vagyis 150-160 ezer forint lenne az első fizetés. A program arra is javaslatot tesz, hogyan vonható be több pénz az egészségügybe, milyen eszközökkel lehet csökkenteni az ellátórendszer nagyságát, olcsóbbá tenni működtetését. Ez utóbbit azonban nem találta elég meggyőzőnek a javaslatról készült pénzügyi bírálat. A lapunkhoz eljutott pénzügyminisztériumi dokumentum szerint: az ágazati konszolidációról szóló szakmai program, miközben több százmilliárdos fedezetlen terhet róhat az államháztartásra, nem javítaná jelentősen a betegellátás körülményeit. Kalkulációik szerint a terv 300 milliárdra növelné az egészségbiztosító hiányát, amelynek eltüntetéséhez vagy nagyarányú járulékemelésre, vagy a költségvetési hozzájárulás megtöbbszörözésére van szükség.

Arra is figyelmeztetnek, hogy ez utóbbi a konszolidációs terv nélkül sem odázható tovább, hiszen 2002-ben 100-130 milliárd forint lesz az egészségbiztosító várható hiánya.

A munkaanyag szerint a 607 milliárdból nem futja a felsorolt feladatok mindegyikére, így a bérek megduplázására, az ingatlanok és orvosi eszközök felújítására, cseréjére. Csak az utóbbira a legóvatosabb becslések szerint is legalább 300 milliárd forintra lenne szükség, miközben a Mikola-program erre a célra négy év alatt alig több mint 100 milliárdot fordítana. A bérekre, amelyeket csak 2003 júliusától emelnének, az első évben 50 milliárdot fordítanának. A PM szakértői azt feltételezik, a jelzett összeg kevés erre a célra, az egészségügyi tárca előterjesztéséből hiányoznak a bérpolitikai adatok, így a fizetésemeléssel érintett körről sem közölnek pontos számokat.

Az elemzők az ágazat pénzügyi feszültségeinek oldására javasolják a feladatok átütemezését, a finanszírozási rendszer újragondolását. Miközben nem vitatják, hogy immár elodázhatatlan a bérek rendezése, megjegyzik: az intézkedések többsége elsősorban az egészségügyben dolgozók helyzetét javítaná, anélkül hogy rendszerben a betegek számára is érezhető változásra lenne garancia.