Annyit írtatok az ünnepek alatt, hogy gyakorlatilag nem maradt időm leülni dolgozni /iSTVántól lehet, hogy órabérkompenzációt fogok igényelni/ :-)

Én is gratulálok három hősünknek: harzol, iSTVán, mts.

Látom ám, hogy mindenki havi összesítéseket készít, de Én nem merek: félek, hogy a szégytől magam mögé bújok. E tudathasadásos állapotot elkerülendő a hónap utolsó négy napjában gyorsan futottam 140 kilit. Azon kívül viszont semmi különöset. Igaz az elmúlt két hétben -a maraton után- beteg voltam, és sajnos jól el is hagytam magam. Sorba nyomtam a lassabnál-lassabb 6 kiliket. Szerintem egy kicsit fásult is voltam ettől az iszonyatosan hosszú téli alapozástól /2000 kili lett az alapozás/. Már úgy voltam az egésszel, mint az ezer sebből vérző Indiana Jones tegnap az RTL-en:

Nő: -Ó! Indy! Mennyire megváltoztál az évek alatt!
Indy: -Nem az évek tették, hanem a kilométerek.

Most megróbálok újult erővel edzésbe állni, a héten már gyorsítok, aztán meglátom, hogy van-e értelme tavasszal egy erős maratont futni.