A mai győzelmet nem kell túlmisztifikálni, de leírni sem szabad, nem szabad elfelejteni, hogy pár éve ugyanezzel a moldáv csapattal itthon mndössze egy X-re voltunk képesek. Szóval, a mai meccs nem volt valami egetrengető szinvonalú ez tény, de azt hiszem a jelenlegi helyzetben nem is az volt a cél, hogy jó meccset játszunk. Az elsőrangú feladat a győzelem volt és ez sikerült is. Emellet az új játékrendzser gyakorlása. A mai meccsen bebizonyosodott számomra, hogy teljesen más lesz a Gellei mint a Bicskei csapat, legalábbis taktikai felépítésben. 4 védős területvédekezés, előszürő Sebők Vili személyében, bal oldali felfutó. Az elképzelés nem rossz, de alaposan gyakorolni kell még, mert a mai meccsen főleg a védelem nem állt a helyzete magaslatán. Helyezkedési hibákból kaphattunk volna egy pár gólocskát...De ez a gyakorlás velejárója, jobb ha most jönnek ki a hibák, mintha mondjuk a svédek ellen. Nem értem, hogy miért nem játszottuk be a bal oldalt, főleg úgy, hogy láthatóan nagy szerepet szán Mátyusra a bal oldalon a kapitány. Dárdai a mai meccsen egyértelműen nem bal oldali középpályást játszott, beljebb húzodva játszott, helyet adva Mátyusnak, de sajna Jani nem igen kapott lasztit, pedig amikor igen, akkor nem tudták megállítani. A csapat egyébként viszonylag jól játszott, helyenként látványosan is, igaz a második félidőben átadtuk a kezdeményezést az ellenfélnek.

Sebők Vili nekem tetszett, sok támadást akasztott meg, habár a védelmi megingásokban neki is szerepe volt. A mai meccsen(főleg mivel úgy néz ki őt Halmaihoz hasonló szerepkörben képzeli el a kapitány)mind ő, mind Mátyus meggyőzött arról, hogy igenis szüksége van rájuk a magyar válogatottnak.

Kenő gólt rúgott, igaz ritkán látható védelmi hiba után, de gólt rúgott, szóval mindent visszavonok, amit róla mondtam és remélem nem ez volt az utolsó gólja a válogatottban.