Kedves Gazduram, azon nem is lehet vita, hogy egy szőrkesztyűség egységes-e avagy nem. Nyilván amíg van egy démonizálható ellenségre igény addig falkába tömörül, ha pedig dobják a koncot, akkor marakodik. Olvasd el Elias Canetti: "Tömeg és hatalom" c. örökbecsűjét, én is ezután értettem meg a honi sajtóviszonyokat. :)

"Bár nekem úgy tűnik, hogy a szerkesztőségben a Fidesz választási sikerét tán kevésbé óhajtja tán az ottani újságírók többsége, de hogy ezeken kívül ki melyik pártot szeretné látni sikeresnek az még biztosan nem dőlt el."

Bár ez kissé elkanyarodik a témától, de belemosolyogtam, utólagosan engedelmeddel. Ha a Népszabadság úgy gondolja, hogy az országnak nem kívánatos egy második Fidesz-kormány, akkor elég bizarrnak tűnik, hogy kire gondol, mint lehetséges alternatívára, ha nem az Mszp-re? Csak nem ilyen széles mértékben akceptálódott a méltán elhíresült drámaíró? :)

Ettől függetlenül azt érzem kifele a mondataidból, hogy a Gondolához hasonló hitvallás mindössze egy technikai probléma miatt nem objektivizálódik a heti főszerk. üzenetekben: ti. a szerkesztőségben még mindig folyik a vita a kávéótómata előtt, hogy vajon ki lenne a frankó, ha nem a Viktor. Ilyen tökölös banda lenne ez a Népszabadság? :)

"Ezt persze megfizetteti, de azér télleg egy büdös kurva lenne, ha a fejlécre kiírná, hogy "Világ proletárjai egyesüljetek".
Gondolj csak bele."

Lehet, hogy furcsa, de nekem még mindig odaértődik, a legnagyobb természetességgel. 1994-ben, egy jó barátom figyelmeztetett, jóval a választások után, hogy wazze leszedték a "cocilista napilap" címkét. Oszt adandó alkalommal a könyvtárban előkerestem az ominózus számot, s dőltem Eötvös hülyeségén. Érdemes lenne beidézni: a baloldali függetlenség oximoron ars poeticáját. Szvsz azóta se tudta ezt kinőni a baloldali sajtómunkásság. :)