Szia Krisza!
Nem vagyok igazán fűszakértő - és nemigazán sem -, de van egy saját tapasztalatom, ami talán segíthet eldöntened a kérdésedet.
Nekünk is van Balaton-Felvidéken egy nagy gyümölcsösünk, amit nem olyan régen vettünk. Elődeink kb 20 éve örökölték meg a területet, és feléje sem néztek, mert nekik volt lenn a parton egyklasszikus üdülőtelkük és nem akartak semmit a telekkel, hagyták had gyarapodjon az értéke, majd amikor szükségük volt a családban némi pénzre, akkor eladták nekünk.
Tehát ez egy 20 éve nem gondozott gyümölcsös, főleg mandula, cseresznye és dió volt benne. Minket a következő állapot fogadott: a talaj teljes felületén növénytakaró, különböző fűfélékből, néhány védett virág, alacsony tavaszi virágok, vadszeder, cserjék tömege - cserszömörce, galagonya, vadrózsa, som, fagyal, kökény, stb -, sok fiatal kőris hajtás, néhány szép tölgyfa és néhány nagyon öreg, de még élő gyümölcsfa. És persze némi emberi szemétkupac, szerencsére nem sok. Szerintem gyönyörű, bár nem angol pázsit. 20 évig garantáltan nem nyírta senki. Előtte a földet szántották, ennek nyomai látszanak, meg a szomszédok is elmondták, nem volt bevetve a fák alja. Szerintem az a kérdés, hogy ezt a 20 éves folyamatot, hogyan lehetne felgyorsítani, irányítgatni egy picit.

Víz az nálunk sincs, meleg annál inkább. Azt figyeltem meg, hogy a talajszinti mövényzet kétszer pihen egy évben, télen és nyáron is, amikor olyan nagyon-nagyon meleg van. Azt is tapasztaltam, hogy ahol növények takarják a talajt, ott az nem szárad ki teljesen. Elég nagy a fajtagazdagság, de a talaj felső 40 cm-e elég dús tápanyagokban, ami valószínű talajművelő elődeinknek köszönhető. (Hálával gondolok rájuk ezért. Az is jót tett, hogy közvetlen elődeink pedig békénhagyták a területet!)
Közvetlen szomszédaink rendes, gondos emberek, ők nyírják a füveket, náluk szép egybefüggő, sík talajtakaró alakult ki. Én most próbálkozom, egy részét a területnek levágjuk, másik részét békében hagyjuk. Amit vágunk, annak is kb. két vágást gondolok max. egy évben összefüggésben a természetes csapadékkal - utánna kapjon nedvességet a fű - és a meleggel. Hogy mi lesz az eredménye, arról majd később beszámolok. Hát ennyi az én tapasztalatom.