Na, talán most.

Kedves alfredoo,

mostanáig nem volt időm utánajárni az adatoknak Csernobil-ügyben, de most itt vannak.
Olyan szamárságokra, hogy "anyukám meg a boszorkányokban is hitt", nem akarok reagálni, bár egy pillanatra volt rá ingerem.
Te ezt írod: "Szerintem Csernobilnak Magyarországra semmi hatása nem volt. Komoly ember nem állít olyat, hogy tényleg veszély volt. Felfújt piskóta volt. Olyan mint a Bős-Nagymaros." --- Mind a kettőben tévedsz, de nagyon.

Nézzük a tényeket:

A "régiónk" a szövegben Nyugat-Magyarországot (Szombathely-Sopron-Budapest szélesség, egészen le, a Balaton vonaláig) jelenti. A számok magukért beszélnek, s nyilvánvaló, hogy az akkori szovjet és a magyar kormány TELJES MÉRTÉKBEN felelős több tízezer ember sugárfertőzéséért, daganatos megbetegedéséért és haláláért, meddőségért, több száz gyerek fogyatékossággal, fejlődései rendellenességgel születéséért, spontán vetélésekért, koraszülésekért, vagyis számtalan egyéni és családi tragédiáért. Titkolóztak, kussoltak, miközben más országokban (Romániában is!!!) jódot osztottak (nézd majd meg lentebb a pajzsmirigy rák grafikonjait), és figyelmeztették az embereket, hogy ne egyenek friss zöldséget, ne igyanak tejet stb. Mindezért a mai napig nem számoltak el sem a saját lelkiismeretükkel (ez mondjuk, nem nagyon meglepő), sem sem azokkal, akiknek veszélyeztették és tönkretették az egészségét és az életét.

"A késői sugárártalom megnyilvánulhat halálos kimenetelű betegségekben, mint pl. leukémia, rák vagy egyéb rosszindulatú daganat, a beteg élettartamának egyéb okokból történő megrövidülésében, vagy pedig valamilyen szövetre, szervre korlátozódó elváltozásban, mint pl. idült bőrgyulladás, szemlencsehomály. Jelentkezését tekintve az utódok öröklött károsodása is késői sugárártalomnak tekinthető." (Dr. Szabó András: Radioökológia és környezetvédelem)

Az akkori politikai felelősök közül nagyon sokan ma is ott ugrabugrálnak vidáman a szocialisták belső köreiben és oldalán, frenetikus nagy dumákkal a választási kampányban a morálról, a tisztességről, a jogállamról, az emberi jogokról, no meg persze az egészségügyről -:))). Nekem a pofámról leszakadna a bőr a helyükben.
(Pl. Medgyessy Péter: 1982-től miniszterhelyettes, 1986-ban pénzügyminiszter; Horn Gyula: 1985 márciusától az MSzMP Központi Bizottságának tagja, a külügyi tárca államtitkára; Csehák Judit: 1986-ban a Minisztertanács elnökhelyettese.)
Ne gyere az étrenddel, mert rondát mondok.
A leírásban olvashatod, hogy mennyi hasadóanyag jutott a légkörbe, s hogy a szennyezett felhőket a szélmozgás merre és hogyan terelte.
Azt írod: "Romániában mennyire nőtt jobban a rák mint itt? Ők azért közelebb vannak?"
Tanulmányozd alaposan ezt a térképet:

Romániát elkerülte a felhő, Nyugat-Magyarországot pedig telibe kapta.
Azt írod: "Szombathellyel jössz. Mi a helyzet Nyíregyházán?" --- Az, amit a térkép mutat. A felhővel szerencséjük volt, a sugárzással nem tudom. Meg kéne kérdezni őket.
Azt miből gondolod, hogy Skandináviában vagy Lengyelországban nincs probléma? Biztos vagyok benne, hogy van, csak mi alig ismerjük ezt a -- miként sok más egyéb -- problémájukat.
(Egyébként: Svájcban, Luganoban 1986. augusztus 1-jén a hatóságok megtiltották a halfogást, miután a halakban a céziumra érvényes határértéknek a hatszorosát mutatták ki. Tavak fenekén és egyes mezőgazdaságilag hasznosított talajokban még évekig meg fog maradni a radioaktív anyag. Skandináviában a rénszarvasok 97%-ánál, amelyeket 1986 késő nyarán lőttek, olyan magas radioaktív fertőzést állapítottak meg, úgy azok emberi fogyasztásra már nem voltak alkalmasak. Néhány biológus szerint ez évtizedekre így fog maradni, s ez a helyieknek hosszú távon katasztrófát jelent.)

“A radioaktív sugárzások biológiai hatásai
A radioaktív sugárzások külső és belső sugárterhelést okozhatnak. Külső sugárterhelés esetén a sugárforrás a szervezeten kívül helyezkedik el, és innen károsítja a szervezetet.
Belső sugárterhelés akkor alakul ki, ha a sugárzó anyag valamiképp bejut a szervezetbe, és belülről károsítja azt. A bejutás történhet belélegzéssel, lenyeléssel, bőrön át való felszívódással, illetve sérülések esetén a véráramba kerülve. Ilyen eseteket is megfigyeltek már a XX. század első évtizedeiben.
A szervezetet ért radioaktív sugárzás a testszövetben azonnal fizikai és kémiai folyamatokat indít el. Ezek a folyamatok pillanatok alatt lejátszódnak, és hatásukra a szövet atomjai, molekulái gerjesztődnek, ionizálódnak. Ennek következtében a sejtekben biológiai változások következnek be: károsodik a sejt anyagcseréje és a DNS-molekula, illetve a sejt el is pusztulhat. A biológiai folyamatok esetleg csak évekkel a besugárzás után mutatkoznak meg.
A sugárzás biológiai károsítása alapján ún. determinisztikus (meghatározott) és sztochasztikus (véletlenszerű) hatásokat különböztetünk meg.
Determinisztikus hatás
Ha az emberi szervezetet egy bizonyos küszöbdózisnál nagyobb dózis éri, rövid idő után megjelennek az ún. sugárbetegség tünetei, melynek súlyossága a besugárzás mértékétől függ. A sugárbetegség kezdeti tünetei általában: égési sérülésekhez hasonló sebek, hányás, hasmenés, láz. Kisebb dózisok esetén a vérképző szervek károsodnak, nagyobb dózisoknál pedig az emésztőrendszer, végül az idegrendszer is. A sugárbetegség lefolyása során négy szakasz követi egymást: kezdeti, nyugalmi, kritikus és a lábadozási szakasz. Az egyes stádiumok súlyossága és időtartama a dózis nagyságától függ.

Sztochasztikus hatás
A sztochasztikus hatás jellemzője, hogy csak évekkel, vagy akár nemzedékekkel később jelentkezik, és hogy nincs küszöbdózis, azaz a biológiai hatás valószínűsége a dózissal nő. Ide tartoznak a sugárzás által kiváltott rákos megbetegedések, és a mutációk hatásaként jelentkező genetikai hatás. Az ilyen megbetegedéseknél nagyon fontos, hogy bekövetkezésük csak valamilyen valószínűséggel jellemezhető, azaz nem mondható meg az, hogy azonos dózist elszenvedő egyének közül ki lesz rákos, csak az, hogy közülük várhatóan hányan betegednek meg. Kialakult rákos megbetegedés vagy genetikai károsodás esetén pedig általában nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy az illető a sugárzás miatt lett-e beteg, vagy valamilyen más hatás következtében.
Érdemes külön kiemelni a pajzsmirigy-megbetegedéseket, a csernobili baleset sztochasztikus hatásaként ugyanis mindeddig csak ezek megnövekedését sikerült kimutatni.”

Akkor most néhány statisztika Nyugat-Magyarországról, amit nagy hangon kértél. (A bal oldali diagramok az 1976-1985-ig, a jobb oldaliak az 1986-1995-ig terjedő időszakot mutatják.)

PAJZSMIRIGY RÁK (vastag- és végbél)

A baleset során nagy mennyiségű radioaktív jód került a levegőbe, amely egyrészt közvetlenül belélegezve, másrészt a talajra ülepedés után a táplálékláncba kerülve és a tehéntejjel elfogyasztva okozott jelentős belső sugárterhelést. A pajzsmirigy ugyanis nem tud különbséget tenni radioaktív és inaktív jódizotóp között, és mindkettőt ugyanúgy beépíti. A jódhiányos étrend miatt a pajzsmirigy igen sok radiojódot tudott felvenni, különösen kisebb gyermekek esetében!!!
Mayer Árpád, az Uzsoki Kórház főorvosa szerint Csernobil óta terjed a pajzsmirigyrák Magyarországon. Ugyancsak szerinte elszaporodott és az előrejelzések szerint tovább szaporodik a szájüregi és garatrák, a bőr-, a nyál-, a hasnyálmirigy-, a vastag- és végbél, valamint a tüdőrák.

HEPATO-BILIARIS RÁK (máj- és epeút)

COLO-RECTALIS RÁK
http://vega.medinfo.hu/weblap/lexikon/lextx1.htm

Ez a legdermesztőbb: az esetszámok 225-ről 407-re nőttek!

(Egy regionális orvoskonferencián az osztrák orvosok is hasonló tapasztalatokról számoltak be, mint amit az ábrák mutatnak.)

Hát erről ennyit. Magyarország majd csak egy generációval később fog többet tudni és beszélni a dologról: egyrészt ha szembesülni kell majd annak a nemzedéknek a mortalitási mutatóival, amelyiket a csernobili baleset következményei érintettek, továbbá ha majd kihalnak azok a – sok esetben most is vezető beosztású – akkori eü-szakmai górék, akik vagy nem ismerték fel a veszélyt, vagy felismerték, de sunnyogva asszisztáltak a hatalom titoktartási elvárásaihoz. Amíg ők publikálnak Csernobil hatásairól, addig nem is fogunk másfélét olvasni tőlük sem, mint amiket te írkálsz.
Jó egészséget!

Stregovác