csókolom Creative Commons License 2002.03.10 0 0 1838
Nagyon gyenge, hatásvadász hiradás volt. persze lehet, hogy ennek a méregdrága könyvnek (5000 Ft.) kell is ekkora huzat, hogy kiürüljenek a raktárak.

" ... alapvető vallási ismeretek teljes hiányában ..."

Annyiban egészítenélek ki, hogy inkább az őstörténeti, illetve a mitológiai tudásnak lehet hijján.

De mivel vannak itt mérnökök is, feltenném néhány kérdést:
1./ Kibányászták a köveket, és ha egyszerű egykarú emelőket már használták, akkor minek a szálításhoz a hajó?
2./ Ha a hajótest "ringatása" volt az emelő, akkor minek ide, víz? Hiszen az egy hintánál inkább útban van, mint használ.
3./ A nagypiarmis televan járatokkal. Mit csináltak, csinálhattak elene, hogy a kádban maradjon a víz? Tömedékeltek? Igen ám, de mennyi idő alatt is köt meg a habarcs?
4./ igen meglepődtem, amikor kijelentette, hogy a piramisok inkább voltak egyféle világítótornyok, mint szakrális célokat szolgáló építmények!
Ennyire hülyék lettek volna az egyiptomiak?
Nappal világítótorony???????? Minek az?
Nem egyszerűbb lesni a parton lévő objektumokat és az alapján tájékozódni, mint saccolni, hogy ugyan már mennyire is lehetnek a piramisok?
5./ Amit ott bohóckodott a vízszinttel a piramisok lábánál az meg egyenesen multságos volt számomra. Hát persze, hogy az alapoknál vízszinteztek! Na de mi köze van annak a napbárkához?

Itt van egy hír, épp most olvastam:
Ismeretlen eredetű építmények 700 méteres mélységben!
Kuba délnyugati csücskénél a tengerszint alatt, 700 méteres mélységben olyan mesterséges _építményeknek tűnő_ objektumokat találtak, melyek a "történelem-elötti" civilizáció jegyeit viselik magukon.
A felfedezés a Kanadában élő Paulina Zeletsky mélytengeri földtanász érdeme: http://earthfiles.com/earth310.htm

A függőleges irányú földkéregmozgások normál esetben az évi 2, - 4 centiméter körüli sebességgel zajlanak és a ma is zajló folyamat legnagyobb ismert mértéke évi 12 centiméter. körül van, leszámítva az aktív vulkánok közvetlen környékét. De mivel az adott karibi térségnek még a környékén sincsen ilyesmi, egy számítást mindenképpen megér, hogy hány év is szükségeltetett ahhoz, hogy egy a szárazföldön megépített építmény ilyen mélységbe süllyedjen el.
Normál esetre most vonatkoztassuk az adott legnagyobb ismert mértéket, vagyis végezzünk el egy egyszerű számítást az évi 12 centiméteres, folyamatos sűllyedést feltételezve.
5833 év jön ki a számítást elvégezve. Ám de azt is figyelembe kell venni, hogy mivel valószínűleg nem a tengerszintre építkeztek, (hanem magasabbra) igy talán még 7000 évnél is idősebbek lehetnek a most felfedezett elsűllyedt, vízalatti objektumok.
Kétféle következtetés is megálja helyét.
Vagy egészen a felfedezés idejéig folyamatosan, ilyen _extrém_ sebességgel sűllyedt az adott terület, és akkortól pont megállt, mintha egy féket húztak volna be, vagy pedig ebben a térségben is voltak olyan katasztrofális sebességű, geológiai események, mint amelyeket sokan joggal feltételeznek pld. egyes a mitológiákban szereplő földterületek esetében, konkréten Mu, vagy Atlantisz esetében.

Előzmény: redhut (1837)