Nemecz, Nemecsek, N(y)emcsák, N(y)emcsok: Szlovák, ill. cseh-morva eredetű családnevek, melyeknek alapja a Nemec 'német' név. A cseheknél, szlovákoknál és az ukránoknál gyakori, hogy a családneveket kicsinyítőképzővel képzik. Így járt a nemec, melynek -c-je ilyen képzők előtt cs-vé válik. A kicsinyító képző magánhangzójának hangszíne a forrásnyelv függvénye: a -csák a cseh-morva, a -csok a szlovák változat, a nemecsek pedig egy teljesen megmagyarosodott alak.

Nemoda: Cseh családnév, mely a nemý 'néma' szóra vezethető vissza.

Nehiba: Nem hallottam még erről, de így elsőre a cseh-szlovák nehybny 'mozdulatlan, merev' szó alapjával függhet össze. Tartalmilag tehát megfelelhet a magyar Sánt(h)a családnévnek.

Nemsur: Ezzel sem találkoztam. Ötletem lenne, de az annyira bizonytalan, hogy inkább később térek erre vissza.

Demcsák: Cseh-szlovák családnév, kiterjedt rokonsági körrel, melybe beletartozik pl. a Damjanovics és a Dancs is. Mindezek a görög eredetű latin Damianus személynévre mennek vissza, annak különféle alakjai, becézései, ill. egyéb képzős származékai. Ez a keresztnév a szlávságban különösen kedvelt volt ("e"-s alakjai az északi, "a"-s alakjai a déli nyelvekben), de magyarul is van Damján, Deme, Demény, Demjén (melyek egyben csakádnevek is!). A név elterjedtségét erősítette, hogy használt (becézett) alakjai gyakran egybeestek a Demeter név válatozataival (éppen a magyar Deme is ilyen. Érdekes vegyülés a Démes (amely szintén lehet vezetéknév), amely a Dénes név elferdült alakja a fenti kettő hatására, vagy fordítva.

> Első hallásra némelyik kissé zavarbaejtő, mert mintha a magyar nem-mel egy ismeretlen szót tagadnának...
Csakúgy, mint a magyar nemes, nemez szavak esetén :-)