ÉS ehhez mit szóltok?
Amerika megmondja
The Washington Post: Magyarország és Csehország kellemetlen partner
nol – 2002. március 4. A mai Orbán Viktor annak a bizonyítéka, hogy nem vált valóra a NATO bővítésével kapcsolatos amerikai teória. Ha mindazt, amit a magyar kormányfő ma mond, 1995-ben vagy '96-ban mondta volna, ő és Magyarország a diszkvalifikáltak közé került volna - állítja a The Washington Post a Clinton-kormányzat egyik meg nem nevezett tisztségviselőjét idézve. Az illető hathatósan közreműködött Magyarország felvételében. A lap emlékeztet: a szervezet keleti irányú bővítésének alapgondolata az volt, hogy a NATO jobb (vagy legalább ugyanolyan jó) szolgálatot tehet a politikai normák kikényszerítőjeként, mint a kollektív katonai eszközök letéteményeseként.
Orbán és Zeman cseh kormányfő fájdalmasan próbára teszi ezt az elméletet. Zeman hivatali ideje idén lejár, és a Bush-kormányzat azért szurkol, hogy Magyarországon, ahol közelednek az áprilisi választások, az Orbánnak kiosztott rendreutasítás az ellenzéki szocialisták javára billentse a voksolás kimenetelét - írta a The Washington Post, felvállalva a két ország belügyeibe való nyílt beavatkozást. A cikk indoka, hogy több, korábban kommunista európai ország, amely most az Egyesült Államok partnere, sokak számára kezd kellemetlennek látszani Washingtonban. A lap kimondja: ezen országok egyikének a miniszterelnöke az 1930-as évekből visszaköszönő nacionalista témakört karolt fel, egy másik pedig a szabad sajtó elleni támadásai és a gengszterekkel való kapcsolatai révén vált hírhedtté.
A The Washington Post szerint nyugtalanító, hogy nem olyan országokról van szó, amelyeknek esetleges NATO-tagfelvételét még mérlegelni kell, hanem az első bővítési körben a NATO-ba már bekerült két országról: Magyarországról és a Cseh Köztársaságról. Márpedig annak az első bővítési körnek az egyik központi tétele az volt, hogy a nyugati szövetség a demokrácia és az emberi jogok értékeit szilárdíthatja meg Európában a szovjet blokk volt tagjainak a meghívásával, még akkor is, ha ezek az új tagok csak csekély mértékű katonai hozzájárulásra képesek.
Csaknem hat évvel Magyarország felvétele után Orbán Viktor miniszterelnök olyannyira mérgezővé vált a magyarok "Lebensraumjáról" szóló beszédével és az antiszemitákkal való szövetségével, hogy visszautasították fehér házi látogatását, a cseh köztársaságbeli Milos Zeman pedig csak azután jutott be, hogy bűnözői kapcsolatai miatt egy korábbi időpontot töröltek - írja Jackson Diehl.
A cikk kitért arra, hogy nincs eszköz a NATO-klubba már felvettek kizárására, bár Carl Levin demokrata szenátor, a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának elnöke néha javasolja, hogy hozzanak létre ilyen mechanizmust. Európai diplomáciai veteránok arra is rámutatnak, hogy Portugália, Görögország és Törökország a múltban ennél súlyosabb zavarokat okozott - ismeri el egyúttal a cikk szerzője, de ehhez a következő megállapítást fűzi: A posztkommunista Európa tartós politikai éretlensége központi kérdésként ködlik fel, amikor a NATO azt veszi fontolóra, kiterjessze-e a biztonsági garanciákat kilenc további országra, vagyis három balti államra, amelyek egykor a Szovjetunió részét képezték, öt balkáni országra, valamint Szlovákiára, a Cseh Köztársaság korábbi partnerére.
A bővítés második körének feladatairól szólva a tekintélyes amerikai lap kifejti: ha az új méretű és formájú NATO-nak bármilyen értelmet akarunk tulajdonítani, akkor érvényesíteni kell a régi elméletet: a tagságnak szilárdítania és őriznie kell a liberális demokratikus politikai rendet a kontinensen. A lap szerint Nicholas Burns amerikai NATO-nagykövet - akinek a vezetésével a múlt héten küldöttség járta végig mind a kilenc jelentkező országot - közölte a helyi illetékesekkel a belépés feltételeit. Romániának fel kell lépnie a korrupció ellen, Lettországnak engedményeket kell tennie az orosz lakosok irányában, Szlovákiának nem szabad engednie, hogy a következő választásokon visszatérjen a hatalomba a korábbi erős ember, Vladimír Meciar.
Népszabi