Szia 'ez_már_nekem_is_sok',és jó napot mindenkinek!
Teljes mértékben értem kérdésedet,és imhol ismételten eltekintve az önfénytől,vagy főleg bármilyen vallási,felekezeti,ideológiai hovatartozástól összegezném is ez irányú gondolataimat,de minthoyg itt elhangzottak az Ó-és Újszövetséget érintő kérdések és válaszok,érvek és ellenérvek az ezt behatároló párhuzamok tekintetében váloszolnék rá.
Ugyebár a Kerszténységnek,mint egy a Krisztus nyomán keletkezett új vallásnak kanonikus írásait tartalmazó könyvét-a Biblia második,időben és tartalomban jóval kisebb terjedelmű részében-Újszövetségnek nevezzük.Az Újszövetség tanítása pediglen,Keresztény felfogás szerínt,hogy az Ószövetség "kiválasztott" népe,a Zsidóság,"Bűnös" nép maradt,mely egy a szentírásban bemutatott okok véget az Isten elfordulását eredményezi tőlük,aki egyszülött fiát adja a világnak a "Bűn" megváltása végett-tehát nem a zsidóknak,hanem a világnak!A zsidók viszont nem fogadják el Jézust megváltónak,és így Ők továbbra is várják a messiást,ugyan elfogadják egy vallási tanítónak,de semmiképpen sem megváltónak.Jézus Krisztus tanítványai,az Apostolok mesterük tanait az "Üdvösség" eljövendő örömhírében EVANGÉLIUMNAK nevezik,mely az újszövetségi szentírásban négy írott mű formájában van jelen.Az első három annyira hasonlít egymáshoz,hogy egy "nézet" tekintetében karolhatók át(Synopsis)-Innen kapta a három evangélium a szinoptikus nevet.A három szinoptikus a Tizenkét Apostol közül,az egyik,Máté,aki a palesztínai zsidókból megtért keresztényekhez szól;a második a jeruzsálemi Márk;míg a harmadik a pogány származású orvos,Lukács.Rejtett párhuzamok tekintetében persze jószerível akadnak kérdések,pl. hogy egy perminens zsidó vallási hitet,történelmet és kultúrát miért kellet kiterjeszteni a világra,ill. annak bűnét és üdvösségre törtető szándékát miért kellett globális keretek közé szabni,amely ugyebár a római időkben egy birodalom bukásáért felelős,ugyanakkor egy újjabbér kiáll,mely minden más vallás fölé emelkedik, és mely ugyebár magának a katólikus privilégiumnak mentsvára.Jézus gyermekéveit érintve is eltérőek a megnyilatkozások,egyébbiránt hivatkozások tekintetében,ugyanakkor nézetek tekintetében,melyek a Biblia-kutatók fejtöréseit okozzák.Érdekes az is,hogy a négy evangélium,mondhatni krisztus trónusának négy oszlopa,és így mint TETRAMORPHOS az eklézsia hatáslovává válik a keresztény középkorban.Ugyanakkor azonban a gnosztikus spekuláció mondhatja magáénak a négyesség motívumát leginkább,hiszen elég figyelembe vennünk Krisztus,Logosz és Hermész párhuzamait,valamint Jézusnak a "második teráktól" való származtatását a valentiniánusoknál(JHVH/JH(Sin)VH).De a tetramorphos Dánielen és Hénochon keresztűl került be leginkább a keresztény képzetvilágba,eképpen az ezt érintő perminens párhuzamok tekintetében rendelhették a kanonok a kerubok szimbólumait mintegy embléma gyanánt a három szinoptikushoz és Jánoshoz.A másik érdekesség,hogy az említett Hermész az egyiptomi hellenizmusból jól ismert négy alakja igen erős metafizikai értékkel bír a szintén jól ismert négy "Hórusz gyermek" alakjában.(Az V. és VI. dinasztia beli piramisszövegek említést tesznek egy négyarcú istenről,mely a halottak könyvének CXII.fejezetében Mendes négyfejű kosaként ábrázolt.)Ezen motívumok jól érzékelhetően vannak jelen János jelenéseiben,melyet a negyedik evangélium szerzőjével kapcsolnak össze,és amelyet az egyház csak az i.u. V. században vett be hivatalosan(némi átalakítás után:)a bibliába.János evangélista szembetűnő apostoli tulajdonsága,hogy "másképp" beszél Jézusról,hiszen olyan fontos eseményeket adoptált az utókornak,mint Lázár feltámasztása,a kufárok kiűzése,az utolsó vacsora előtti lábmosás stb...
János története érdekes,és amelyet jól ismerünk az evangéliumból,de amit nem,és ami fontos számunkra az a számüzetési időszakát érinti és az Ephézusi egyházközösséget.Valószínüsíthető hogy ez a közösség maga Szt.János egyszemélyben,és mely közösség valszeg roppant nagy és átfogó vallásbölcseleti műveltséggel bírhatot-földrajzi helyzetéből kifolyólag méginkább biztosíthatóan.Íme egy link:
Temple of Artemis at EPHESUS
http://www.skidmore.edu/~j_cotton/ephesus/home.html
Ephézus védőistenője Ártemisz,akit pl. Aleister Crowley a tarott Atu II.,azaz a Főpapnő lapján nagyszerűen ábrázolt.Ez az Atu a Hold uralma alatt magát a tisztaságot,"ártatlanságot",magát az intuíciót és az ezzel járó tiszta objektivitást képviseli.Crowley eme motívumhoz egy szép kis verset csatolt,ami így néz ki:"Légy mint Ártemisz Pánhoz,és törd át a Szűz fátylát",ahol Pán a különböző korszakok mítoszait és kultuszok helyzetének változásait tükrözi vissza,Ártemisz pedig képviseli az intuíciót,mely ráérezz az archetipikus formákra,és a művészi kifejezőeszközök révén teret enged a mélyebb felismeréseknek,a külvilág tárgyainak nyelvén.A felismerés,a "nyílvessző" pedig olyan szimbólum,amely az egót rombolja!(Vegyük észre tantrikus párhuzamokat!)A szimbólumok megértése pedig nem is mehet másképp,mintahogy arra Mireisz Laci bácsi gondolatainak keretén belül utaltam is.Miért?Itt van példáúl a már szóba került 'patrisztika',mely a "boldogság,üdvösség,megváltás" kérdését pusztán a szubjektív irracionalizmusra helyezi.De!Az értelmi igazság(Filozófia) és HITIGAZSÁG(TEOLÓGIA) így,és külön,csak egy szükségszerűen és esetlegesen létező vak hittel párosúl.Ez eredményezte a későbbiekben a természettudományos kitörést(melynek már megvolt az alapja Arisztotelész "logikájában":),hogy pusztán logikai úton történő megfigyeléssel a természetet önmagából kiindúlva magyarázza meg.Ez a két véglet persze egymással szemben áll.Aquinói Szent tamás azt mondja:
"Ha nem tudsz érteni,higgy,hogy érts,elöl jár a hit,és azt követi az értelem..."
De ez nem egy vak hit egy reflektált,kábaságba hajlott emótív tudati szinten,hanem egy mélyebb "felismerés",mely követi a "hit-tételek" mélyebb megértését.Elég...elfáradtam:)Ajánlom ismét hamvas Béla műveit,Ő már leírta frankón,két művébben legalább nattyon is tuttin,ez a Scientia Sacra sorozat,és a Tabula smaragdina kommentár.
Az IGAZSÁG EVANGÉLIUMA tehát,sem a pusztán scientifikus értelmi,sem az tudatlanság diktálta egoizmus hitigazságain nem alapúlhat,hanem csakis az intuitív bölcsesség fejlesztésén,melynek több archetipikus szimbóluma van,pl. a gnosztikusoknál SZOPHIA stb.Sophia Perennis pedig annyit tesz,mint ismerni a teljes igazságot,ebből közvetlenűl pedig akarni a Jót és szeretni a Szépséget.
Maradok Tisztelettel!
Zoon-667
Ajánlott irodalom:Frithjof Schuon-Az emberi állapot gyökerei/ARCTICUS kiadó Bp.
www.extra.hu/arctikus
