Azt hiszem, ebben a kutyasz*r -ugyben a kutyak a legkevesbe felelossegre vonhatok, mar abban az ertelemben, hogy az ember nagyon is sokat tehetne azert, hogy ne maradjon ott a dolog, ahova pottyant. ez viszont beallitottsag, sot megkockaztatom, kultura (kulturaltsag) kerdese.
Ilyen tekintetben a nagy Nyugat sem mindenhol peldakep. Belgiumban az utcak nagy tobbsege tele van szarva, azt sem tudod, merrol keruld meg, hogy ne lepj bele egy masikba. Ott a jardaba vannak beillesztve a mar emlitett gornyedt hatu kedvenceket abrazolo mozaikok, de erre nemcsak a kutyak, hanem az emberek is tojnak. Ez valahol mar az igenytelenseg fele kozelit.