Van itt még egy jó kis konzervativ irás. Viktor ezt is beteszi a listájába, attól tartok. Már attól, hogy tényleg oda való.
Magyarország beleveti magát a választási hadjáratba - a Die Welt a kampányról
--------------------------------------------------------------------------------
Berlin, 2002. március 2. (MTI) - A Die Welt című német lap szombati számában "Ellenség, áruló, csirkefogó, zsidó - Magyarország beleveti magát a választási hadjáratba" címmel közölt budapesti riportot, kommentárban is kitérve a kampány bizonyos kísérőjelenségeire. A Die Welt munkatársa szerint az április választások után egy kétpárti Országgyűlés épp úgy elképzelhető, mint az, hogy öt párt is bejut a parlamentbe. Csak az bizonyos, hogy a társadalom mélyen megosztott, így a nagykoalíció lehetősége kizártnak mondható.
A német konzervatív újság munkatársa, Raphael Krüger Budapesten találkozott Csurka Istvánnal, Kövér Lászlóval és Horn Gyulával.
Csurka István, a MIÉP elnöke tagadja, hogy antiszemita volna, ám rámutat, hogy "azok között akadnak egyesek, akik sötét úton jutottak vagyonokhoz". Tagadja, hogy Európa-ellenes volna, csupán azt várja el az EU-tól, hogy vallja be nyíltan: Magyarországot gyarmati sorba akarja lenyomni. Tagadja, hogy revizionista volna - ám Magyarország nem mondhat le "történelmi jogairól".
A választási hadjárat, finoman szólva, kemény, ám Kövér László - akit Krüger a Fidesz "stratégiai elméjének" minősít - bízik abban, hogy nem válik mértéktelenné. "Holott éppen Kövér az, aki nyomást fejt ki, és nemrég hazaárulónak nevezte a baloldali-liberális ellenzéket. Az egy évtizeddel ezelőtt még liberális Fidesznek sikerült konzervatív pártként megerősödnie, és lenyelnie az MDF-t és a Kisgazdapártot. Már csak Csurka MIÉP-je van hátra" - írta a szerző.
A Die Welt szerint Kövér kizárja az együttműködést a népnemzeti párttal, amelynek választóira és szavazataira a Fidesznek azonban nagyon is szüksége van, ha a legnagyobb kormánypárt egyedül, illetve a balközép vetélytársak nem lesznek képesek kormányt alakítani. Kövér ebben az esetben nem zárja ki a kisebbségi kormányzás lehetőségét.
A MIÉP-pel való hallgatólagos együttműködést firtató újságírói kérdésre Kövér "kitérő választ ad. Bizonyos, hogy annak soraiban, különösen a vezetők között, akadnak antiszemiták. Ez azonban nem állítható az egész pártról és annak tagságáról" - idézte a politikust a Die Welt munkatársa, arra következtetve: Kövér stratégiája azt célozza, hogy differenciálás és átkarolás révén megossza a MIÉP-et.
A továbbiakban Krüger idézi Kovács András szociológust, a budapesti Közép-európai Egyetem egyik intézetének vezetőjét, aki a fenti utat járhatónak, ám kockázatosnak minősíti. Az intézet felmérései szerint a magyar lakosság 15 százalékánál mutatható ki antiszemita beállítottság. Ennek a potenciálnak a kétharmadát a Fidesz, egyharmadát a MIÉP köti magához. Kovács nagy mulasztásnak tartja, hogy mindeddig nem jött létre összpárti ellenállás az egyre nyíltabb és hangosabb antiszemitizmussal szemben.
Megerősíti ezt a német lapnak Varga László egykori fővárosi levéltáros, aki gyűjti az ellenszenvről tanúskodó hangokat. Fő szállítói a MIÉP-hívek által ellenőrzött Pannon Rádió és a MIÉP lapja, a Magyar Fórum. "Az antiszemita kijelentések szemérmes kódolása átadta a helyét a kertelés nélküli nyíltságnak" - állítja Varga, akit nyugtalanít az a hanyagság és közöny, amely ezt a tendenciát fogadja.
Horn Gyulát a szocialista párt "diplomatájának és cséphadarójának" nevezi Krüger, aki szerint a volt kormányfő maró hangon képes kiosztani az ellenfeleket. Ami a külföldi látogató fülében kifejezetten EU-kompatibilisen hangzik, azt Horn a választók előtt szükség esetén nemzeti felhanggal adja elő. Az MSZP a hatalom átvételében bízik, nem utolsósorban azért, mert a kelet-közép-európai országokban 1989 óta még egyetlen kormány sem tudott egy törvényhozási időszaknál hosszabb ideig hatalmon maradni.
"A magyarországi választási hadjáratban a legtöbb párt sovinizmussal és nyílt zsidógyűlölettel remél szavazókat megnyerni. Aki más véleményen van, azt kirekesztik, alkalomadtán a tettlegesség útján" - írta a szerző, majd áttért a lengyel és cseh deficitek taglalására. "Ha azt akarjuk, hogy a nagyobbá váló Európa az maradjon, amit eddig jelképezett, akkor hivatalos, ám egyértelmű szavakra lesz szükség - nemcsak Csehországgal szemben, de elsősorban ott" - írta a Die Welt kommentátora. +++