A sókezelés egyszerűen annyi, hogy megnöveled a víz sótartalmát 0.1-1 százalékosra. Kizárólag natúr sót használj, adalékmenteset. Pl. 1000 liter víz az 1000 kilogramm, annak a 0.1 százaléka 1 kiló só. A jó minőségű (NO2<0.1) vizet nem kell sózni, ha magasabb a nitrit szint, akkor 0.3%-os sóarányt szoktak általában javasolni. Vízcserénél természetesen a sómennyiség arányosan csökken és pótolni kell.

Két okból szokás ilyet tenni:
1. Néhány fajta halbetegséget gyógyít, mert a gombák és paraziták nem szeretik a sós vizet. Akut veszély esetére olvastam már 3%-os sófürdőről is, persze ez nem a tóban, hanem egy külön akváriumban és csak percekre.

2. Rossz a víz minősége, mert új a víz, túlzsúfolt, elpusztult a szűrő, stb. Ha magas az ammónia v. nitrit szintje, a bennük lévő nitrogén hozzákötődik a vér hemoglobinjához, ezzel csökkentve a vér oxigénszállító képességét és a halak gyakorlatilag megfulladnak. Ha sós a víz (szódabikarbónát is szokás használni só helyett, de annak más a százalékos aránya), akkor a nátrium foglalja el a nitrogén helyét, ami ártalmatlan.

A 0.5-0.8-as nitrit szintnél már azonnali vízcserét javasolnak, az 1-es szint meg a 'már mindegy' kategória. Sózott vízzel a halaim hetekig bírták a 10-es NO2 szintet is, 5 kiló sót tettem 1600 liter vízbe.