Kedves Ildi!

Köszi a választ, és örülök, hogy értelmes beszélgetés alakult ki közöttünk ezen a topicon!

LÉLEK - SZELLEM folyt. :-)

Meglehetősen sokszor kitárgyaltuk már ezt a dolgot, valószínűleg nem is fogunk egyetérteni ebben a kérdésben, de talán nem is ez a fontos, hanem az, hogy meghallgassuk egymást. Én tudomásul veszem a véleményedet, de nem tudok azonosulni vele! Belementünk itt nyelvi dolgokba is, és megmondom őszintén, még mindíg nem látom, hogy hol van az az egyértelmű különbség, amire te utalsz. Egyszer már leírtam valahol, de most megismétlem az én véleményemet: a héber szó a "rúach", valamint a "nefes". A különbség a kettő között, hogy az egyik Isten lelkét jelenti, a másik az ember lelkét. Természetesen különbséget kell tenni a kettő között, de nem úgy, ahogyan te leírod. Szerintem itt nem két különböző fogalomról, - szellemről, és lélekről - van szó, hanem csak lélekről! Ugyanez az ógörög nyelvben a "pneuma", aminek a jelentése: lélek, levegő. Gondolj csak a "pneumetikus csavarhúzó"-ra. Bocs, de jobb példa nem jutott eszembe. :-) Latinul pedig "spiritus". Azt hiszem, hogy itt a spirituálékat említettem, ami lélekből jövő, lelki ének. Tehát ez sem szellem. Az angolban "spirit", és ha jól emlékszem a Biblia angol nyelvű fordítása is ezt használja (de ennek utána kell néznem). Magyarul "lélek". Nem látom a különbségtétel okát, hogyan jön ide a "szellem" fordítás!

Idézed Pál apostolt:

„Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és minden részetek: szellemetek (pneuma), lelketek (pszükhé) és testetek (szóma) feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenésekor.” (A thesszalonikiaknak írt első levél 5,23)

Ugyanez az idézet az én változatom szerint így hangzik:

"A békesség Istene szenteljen meg titeket mindenben, és egész lelki valótok, mind a lelketek, mind a testetek maradjon feddhetetlen Urunk, Jézus Krisztus eljövetelére."

Ez a befejező része az első levélnek (5,23-5,28) Pál imája, amely felöleli az ember teljes lényét. Azt gondolom, hogy nem baj, ha azt mondjuk, hogy az ember teljes lénye: a szellem, a test, és a lélek. De nem érzem szükségszerűnek azt az egyértelmű különválasztását a szellemnek és a léleknek, mint ahogyan azt te teszed.

János 4,24:

"Az Isten Lélek, és akik őt imádják, Lélekben és igazságban kell őt imádniuk."

Jézus és a szamariai asszony példája. Ahogy folyt a beszélgetés, világosan rámutatott, hogy az asszony szükségletei nem testi, hanem lelki (7-15), inkább erkölcsi, és nem ún. teológiai (15-26) jellegűek. Ugye, ez a jelentéktelennek tűnő találkozás sok szamariai asszonyt vezetett a hit útjára. Ezt most csak azért hoztam fel, mert ha ebben (a lényegben) egyetértünk, akkor minek vitázni a szellem-lélek értelmezésén?

GYŰLÖLET

Nem értem, hogy miben nem értünk egyet? Én azt mondtam, hogy a "gyűlölni" szó nem túl szerencsés fordítás abban a konkrét esetben, amikor a szülőkről, testvérekről, stb. van szó. Nekem egyértelmű, hogy azt mondja nekünk az írás, hogy ne szeressük kevésbé Jézust a szüleinknél. Ezen kívül a hebraisztikából valóban tudnunk kell, hogy mivel nincs középfok, megengedhetjük magunknak a fenti értelmezést.

Üdv:
atalanta